Bár később a vagyonos parasztokat elfogadták a presbitériumokba, de zsellérek, vagy városokban segédmunkások sokáig nem lehettek tagjai a testületnek, mert a presbiterség társadalmi státuszt jelentett. A presbitériumok kezdetben hitéleti kérdésekkel foglalkoztak, megmondták például a lelkésznek, hogy miről prédikáljon vasárnap, de a XIX. század második felére eltűnnek a hitélettel, kegyességgel foglalkozó döntések, helyüket pedig átveszik például a gazdasági típusú témák. Hegyi Ádám református presbiterrel, történésszel, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docensével, a Csongrádi Református Egyházmegye levéltári és gyűjteményi előadójával beszélgettünk.