2024-05-08 |
...
Az emberben előforduló rákos megbetegedések jelentős része az örökítőanyag megváltozásával, a DNS mutációival van kapcsolatban. Ilyenek például a RAS fehérje mutációi, amelyekhez a legnehezebben kezelhető karciómák, köztük a tüdő-, a vastagbél- és a hasnyálmirigyrák köthetők.

E kapcsán született most forradalmian új megközelítés, az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport kutatói ugyanis olyan jól kötő kismolekulákat találtak, amelyekkel nem a sejtosztódás alapvető mechanizmusaiba avatkoznak be, hanem az egészséges állapotot állítják helyre. Világszerte mintegy 30 éve próbálnak a tudósok a mutáns RAS fehérjékhez gátló kismolekulákat kötni, azonban egészen a legutóbbi időkig kevés sikerrel. A további részletekről Grolmusz Vince, az ELTE Természettudományi Kar professzora, a kutatócsoport vezetője beszélt rádiónknak.

Grolmusz Vince, professzor, ELTE Természettudományi Kar

 

Kiemelés:



Sola
Alt
Alt
Alt
Alt
Alt
Alt
Alt