A kutatók a Biológiai sokféleség egyezmény végrehajtásáról benyújtott két legfrissebb nemzeti jelentést vizsgálták mind a 195 részes állam esetében és Európa negatív értelemben tűnt ki. Az országok bár gyakran említették a hagyományos tájhasználatot, ugyanakkor sok állam terminológiai zavarok miatt irrelevánsnak tekintette az őslakos népekkel és helyi közösségekkel, valamint a hagyományos tudással kapcsolatos kérdések kezelését. A tanulmány aktualitását elsősorban a 2026-ban benyújtandó újabb országjelentés adja, valamint az a tény, hogy a kunming–montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia kimondja: céljainak elérése lehetetlen az őslakos népek és helyi közösségek teljes körű bevonása nélkül. A további részletekről Öllerer Kinga, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport tudományos munkatársa beszélt rádiónknak.

Képek forrása: Öllerer Kinga tudományos munkatárs, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet