A rendező úgy vélekedik, hogy „a mongolok talán az utolsó, igazi lovasnomádok. Harcosok, a sztyeppe fiai. Ugyanakkor végletesen romantikusok és vendégszeretők. Olyan ideák kapcsolódnak hozzájuk, amelyek számomra nagyon fontosak: a barátság és hűség, a kalandvágy, a szabadság és a természet szeretete. Én legalábbis ezt látom bennük. Szóval a szívemben egy kicsit mongol vagyok. A világot egyszerre nézem magyar és mongol szemmel.”
