Magyarország választott

Soha ekkora támogatást nem kapott még politikai család európai parlamenti választáson Magyarországon, ez elvárást is jelent velünk szemben, és ennek meg fogunk felelni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Úgy látja, ez a választási eredmény, a  bizalom és az egyértelmű felhatalmazás kellő erőt ad, hogy az európai parlamenti vitákban a magyar érdekeket érvényre jutassuk - jelentette ki. A külügyminiszter szerint most a tét az, sikerül-e a választási eredménynek megfelelően az Európai Uniót erős nemzetekre épülő erős integrációvá tenni, megvédeni a keresztény kultúrát és sikerül-e elérni, hogy a bevándorlás tekintetében "a menedzselni szót leváltsuk a megállítani szóra". A vasárnapi EP-választást Magyarországon a Fidesz nyerte 52 százalékos végeredménnyel, a DK a szavazatok valamivel több, mint 16 százalékát, a Momentum Mozgalom majdnem 10, az MSZP 6,7, a Jobbik pedig 6,4 százalékát szerezte meg.

Az Európai Parlament összetétele

Az Európai Néppárté lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások közel végleges eredményein alapuló, vasárnap éjszaka közzétett utolsó mandátumbecslés szerint. Az EP arról számolt be, hogy a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 179 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején ismét 751 tagú testületbe. A második helyezett szociáldemokraták 150, a harmadik liberálisok pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 107 mandátumot kaphatnak. A zöldek frakciója 70 tagú lehet. Az eddig a harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformerek a brit kormánypárttal kiegészülve 58 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban, ugyanannyira, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége. Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Brexit Párt szövetsége. A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.
 

Részvételi adatok

Átlagosan 50,95 százalékos volt a részvétel az európai parlamenti választásokon, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor - jelentették be vasárnap éjszaka Brüsszelben. Ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők közvetlen megválasztásának 1979-es bevezetése óta növekedett a részvétel az előző választáshoz képest. Az öt évvel ezelőtti választáson 42,6 százalékos volt a részvételi arány. A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány Belgiumban, Luxemburgban, valamint Dániában, Máltán, Németországban, és Spanyolországban volt. Az első két országban azonban kötelező volt a részvétel, Belgiumban ráadásul szövetségi és tartományi parlamenti választást is tartottak. A legalacsonyabb - 30 százaléknál is kisebb - arányt Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban regisztrálták.