Számos rekordot hoztak a megfigyelések: 58 kilométer magasba emelkedő kitörési felhőt regisztráltak, 150 millió tonna vízgőz jelenlétét mutatták ki a sztratoszférában, és még soha nem tapasztaltak ilyen nagy sűrűségű villámlást sem a légkörben percenként több mint 2600-at. Bár kezdetben sokan tartottak attól, hogy a magaslégkörbe került hatalmas mennyiségű, üvegházhatású vízgőz jelentős globális felmelegedést okoz, a tudományos mérési adatok, ezek értékelései és a modelleredmények mást mutatnak. Hogy mit - arról dr. Harangi Szabolcs geolgóus-vulkanológus, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára mesélt rádiónknak. 

Képek forrása: dr. Harangi Szabolcs geolgóus-vulkanológus, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára