A papírt már több mint kétezer éve ismeri, készíti és használja az emberiség – emlékeztet cikkében a szelektiv.hu. Fő alapanyaga a növényi rost, amelyet fából, gabonafélék szárából, egyes országokban bambusznádból nyernek. A papírkészítés titkát több mint fél évezreden át őrizték a kínaiak, míg egy buddhista szerzetes megszökött az országból és Koreában letelepedve elárulta a titkot. Innen jutott el Japánba, majd a VII. században Indiába. Az arabok a VIII. században ismerték meg a papírkészítés tudományát a kínaiaktól, Egyiptomban pedig 900 körül honosodott meg.

Napjainkban a világ csaknem 7,5 milliárd lakója fejenként 50 kilogramm papírt használ el évente. Ez a szám az iparilag fejlett országok közül az Egyesült Államokban 340 kilogramm/fő/év az Európai Unióban 170 kilogramm/fő/év, míg az iparilag fejletlen afrikai országok 1-2 kilogramm/fő/év érték átlagából adódik. Az elfogyasztott papírmennyiségnek világviszonylatban mintegy 60-70 %-a válik másodlagos nyersanyaggá, azaz kerül hasznosításra.

Ilosvay György nyugalmazott főiskolai tanár, a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnöke az Európa Rádiónak elmondta, a papírhulladékot csak akkor tudják újra feldolgozni, ha az nem szennyezett, ezért a gyűjtőedényekbe nem szabad bedobni a zsíros, olajos, étellel érintkező papírt. A szelektív hulladékok közé tehetjük a feleslegessé vált újságokat és szórólapokat, a régi telefonkönyveket, a tiszta papírzacskókat, tojástartót, csomagolópapírokat.

A hulladékválogatóban először szétválogatják, majd bálázzák a különböző fajtájú papírokat. A bálákat vízzel keverve pépesítik, majd a papírgyártás hagyományos folyamatain keresztül félkész papírterméket állítanak elő. Ebből utána különböző termékek készülhetnek. A legfontosabb, hogy a használt papírból készült újrapapír vagy repapír gyártásához feleannyi energiára és negyedannyi vízre van szükség, mint a fából készült új papíréhoz.