Életmódunk egyre inkább kényelmi szempontokat részesít előnyben: gyaloglás helyett kocsival visszük a gyereket az iskolába. A szabadban történő játék helyett jobban élvezik a gyerekek a számítógépes játékokat. Friss idénygyümölcsök és zöldségek helyett az éhségét tartós, előre csomagolt élelmiszerekkel enyhítjük. Ezt pedig egyelőre nem igazán ellensúlyozza az iskolai menzán kapható koszt sem. A Budai Egészségközpont cikke szerint mindezeket figyelembe véve talán nem meglepő, hogy a gyermekkori elhízás világszerte 300 százalékkal nőtt az elmúlt 40 évben.

Dr. Gellén Balázs, a szegedi gyermekklinika endokrinológusa az Európa Rádiónak elmondta, a kövérség, különösen a gyerekkori, az egyik legnagyobb rizikófaktor a magas vérnyomás, cukorbetegség, különösen a 2-es típusú diabetes, ízületi károsodás, szív- és érrendszeri megbetegedések és agyvérzés kialakulásában. Későbbi keringési katasztrófák kockázatát például azért növeli a gyerekkori elhízás, mivel annak hatására megnövekszik a szív bal kamrájának mérete.

Ezek a szövődmények azonban sajnos akár már gyerekkorban is kialakulhatnak. Mindezek mellett a plusz kilók csökkentik a várható élettartamot, és akár az úgynevezett metabolikus szindrómához is vezethet, mely néhány évvel ezelőtt még csak felnőttkori betegségnek számított.

A testi tünetek mellett azonban legalább ekkora nehézséget okozhatnak a gyermeknek azok a lelki sérülések, amelyeket iskolatársaitól vagy esetleg a felnőttektől szenved el. Ennek következtében gyakran elszigetelődik, magányossá, bizalmatlanná, önbizalomhiányossá válik, máskor pedig épp ellenkezőleg, agresszív, akaratos lesz.