A lelkészek bérezése összetett, hiszen jár nekik szolgálati lakás, azaz parókia, amelynek általában minden költségét is a gyülekezet fizet, emiatt viszont a tényleges fizetésük alacsonyabb más diplomás bérekhez képest. A lelkészek fizetését pedig alapesetben a saját egyházközsége állja – ha az ú.n. anyaegyházközség, azaz önálló, önmagát eltartani képes közösség. Azonban a Tiszántúl szegényebb részei, és a gazdagabb városi gyülekezetek lelkészeinek fizetése között csak egyre nőtt a különbség.