Ezen az oldalon tematikus kategóriákba sorolt változó tartalmakat böngészhet. A tartalmak egyedileg szerkesztett szöveg kép, videó és hanganyagokat tartalmazhat.
Teljesen kihalt a vékonycsőrű póling, legalábbis egy új tanulmány szerint. A madárfaj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján még súlyosan veszélyeztetettként szerepel, ám a friss kutatás 99,6 százalékosra teszi annak a valószínűségét, hogy mára nem maradt fenn. Vékonycsőrű pólingot a hivatalos feljegyzések szerint utoljára 1995-ben láttak Marokkóban, a szakértők úgy vélik, nem sokkal ezután pusztulhatott ki a teljes faj.
Kevés olyan sokoldalúan felhasználható alapanyag van a növénytermesztők kezében, mint a komposzt, amelynek segítségével növelhető a talaj szervesanyag-tartalma, javítható a szerkezete és vízmegtartó képessége, a növények számára pedig tápanyag-utánpótlást nyújthat, de akár a növényvédelemben is szerepet játszhat.
937 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon – derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő decemberi adataiból. A legtöbb tartósan betöltetlen praxis Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (95) volt. A helyzet a kisebb vidéki településeken a legrosszabb. A helyzetet nehezíti az is, hogy a háziorvosi pálya nem vonzó a fiatal orvosok számára. A részletekről Dr. Csilek András a Magyar Orvosi Kamara B.-A.-Z. Vármegyei Területi Szervezetének elnöke számol be.
A Debreceni Egyetem Reumatológiai és a Hematológiai Tanszéke első alkalommal rendezte meg a Hemato-Immuno-Reumatológiai Konferenciát, azaz a HIREK-et. A kétnapos szakmai tanácskozás résztvevői áttekintették a hematológia, az immunológia és a reumatológia határterületi kérdéseit, szó esett többek között a legújabb diagnosztikai eljárásokról, a célzott terápiáról és a sejtterápiás újdonságokról.
A magyar kultúra napjához kapcsolódva, a tornai Vár-Lak Színjátszó Csoport mutatkozott be a miskolci közönségnek. A Felvidék Ház rendezvényén, amelyet a Miskolci Galéria épületében tartottak, Kajkó Henrietta, a színjátszó csoport vezetője elmondta, Tornán több mint 50 éves múltja van a színjátszó mozgalomnak, ám hosszabb ideig szünetelt a tevékenységük. 2018-ban újra megalakult a színjátszó csoport, a helyi Csemadok szervezet támogatásával, és még abban az évben nagy sikerrel adták elő a Rátóti csikótojás című darabot.
Olaszliszkán nyílt meg a napokban a Vidéki gettók… nem marad itt közülük hírmondó sem – című leporelló kiállítás. A nem mindennapi tárlat a zsidók deportálásának vidéki állomásait mutatja be. A kiadott sajtóközleményből kiderül: a magyar közigazgatás szervezte meg a vidéki gettókat: kijelölték a helyét, meghatározták a Zsidó Tanács feladatait, gondoskodtak a zsidó javak leltárba vételéről, a beszolgáltatásokról, és büntetéseket helyeztek kilátásba a zsidó vagyon rejtegetése vagy megdézsmálása esetére.
