Ezen az oldalon tematikus kategóriákba sorolt változó tartalmakat böngészhet. A tartalmak egyedileg szerkesztett szöveg kép, videó és hanganyagokat tartalmazhat.
A debreceni Nagytemplom 16 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a világi koncertek, előadók előtt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egyfajta hidat képezzenek ilyen módon az emberek és az egyház között és minél többen átlépjék a templom küszöbét.
A Magyar Tudomány napjához kapcsolódóan szervezett konferenciát a miskolci Hermann Ottó Múzeum november 9-én, az MTA miskolci székházának nagytermében. A konferencia címe „Tudós, sovány múzeumszentek” volt. A 60 éve elhunyt Leszih Andor és Megay Géza – Jelenkori kutatások a Hermann Ottó Múzeumban a nagy elődök munkásságának tükrében címet viselte a tudományos találkozás.
Hegyi Ádám történésszel beszélgetünk a következő percekben, akitől megtudhatjuk, hogy az 1790-es évektől vált általános szokássá az ilyen testületek felállítása. Persze sok változáson mentek át a presbitériumok: a lelkipásztorok kezdetben tiltakoztak, és lenézték a gyülekezetükbe tartozó parasztokat, ha presbiterek lettek, mert nem akarták, hogy ők is beleszólhassanak az egyház működésébe.
Beszéljünk még egyszer a népszámlálási adatokról: Csanády Márton vallássszociológus azt mondja, az igazán nagyarányú csökkenést a római katolikus egyház szenvedte el, hiszen 2001-hez viszonyítva több mint 50 százalékkal csökkent a magukat katolikusnak vallók száma.
Emlékét őrzi, ápolja szülővárosának számos emlékhelye. Ennek ellenére beszélhetünk-e a hétköznapokban is élő Csokonai kultuszról? A régi költői nyelvezet megértése nehéz, különösen a mai középiskolások, egyetemisták számára.
