Az esemény egyben a Trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából szervezett állami megemlékezés sorozat záróeseménye volt, melyen részt vett és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök.

Egy szláv korridor létrehozásának terve is napirenden volt az első világháborút lezáró osztozkodásánál, amely összekötötte volna az északi és a déli szlávokat - persze épp Magyarországból kihasítva még egy darabot. A terv végül Ausztria területi igényei miatt nem jött létre, bár ők is kaptak területeket hazánkból. A részletekről Timár Gábort, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjét hallják, aki azt is elmeséli, ebben a határmegállapításban is szerepet játszott egy vasútvonal, ám ezúttal ez nekünk kedvezett.

Gondolták volna, hogy volt olyan település, amelyet Trianonban „nyert” Magyarország? A kérdés persze részben sántít, hiszen tudjuk: 1920 óta Magyarország önmagával határos. Azonban mégis van egy kivétel: mivel Horvátország csaknem 900 évig perszonálunióban állt Magyarországgal, és az 1868-as magyar-horvát kiegyezés tartalmazta a belső határokat.

Trianon egy igazságtalan békeszerződés volt, de nem az elveszett lignitbányák, erdők, hanem az a három millió magyar hiányzik, aki más ország állampolgára lett - mondja Ablonczy Balázs történész, a Trianon 100 kutatócsoport vezetője. Hozzáteszi: ha egy kicsit méltányosabb lett volna a békeszerződés, nagyságrendekkel más lenne a Kárpát-medencei magyar kisebbségi kérdés, mint ma. Ablonczy Balázzsal új könyve, az Ismeretlen Trianon apropóján beszélgettünk.