A magyar–lengyel származású Esterházy János életútja jellegzetes, XX. századi közép-kelet európai kálvária. Stációiban töményen benne van a korszak minden kihívása és iszonyata. Esterházy, azon kevesek közé tartozott, akik éltek és nem visszaéltek a hatalmukkal, s akiknek – a kisebbségi létből eredően – mindig, mindenért meg kellett küzdeniük.

A nagyváradi vasútállomás restijében született meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület - ez is kiderül a Reformátusok és Trianon című filmből, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetén belül működő Reformáció Öröksége Műhely (RÖM) a békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készít. Novák Tamás és Ablonczy Bálint filmje kifejezetten a trianoni szerződés reformátusokra gyakorolt hatását kutatja, szakértők, korabeli dokumentumok és archív felvételek segítségével. A részletekről Ablonczy Bálinttal, a Reformáció Öröksége Műhely vezetőjével beszélgettünk.