„Nézz ránk, Ady Endre" címmel jelent meg Lakner Lajos a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese kötete, mely Trianon és Debrecen kapcsolatát dolgozza fel. A könyv első tanulmánya Trianon hosszú távú hatását mutatja be Debrecen történetében, mely ez esetben a századfordulón indul, amikor megszületett a „Nagy-Debrecen” gondolata, amely a város kulturális regionális központtá fejlesztését és egyetem felállítását vizionálta.

Hogyan alakult ki a trianoni határ Észak-Magyarországon, Aggteleknél? Ki döntötte el, hogy egyik falu Csehszlovákia, a másik Magyarország része legyen? Hogyan maradhatott Magyarországon az egész ország egyetlen lengyel faluja? Timár Gábor, az ELTE Geofizikai Tanszékének vezetője számol be a részletekről.

350 ezer és félmillió közé teszi a trianoni menekültek számát Ablonczy Balázs történész. Az 1918 és 1921 között, a megszállt majd elcsatolt területekről a maradék Magyarországra érkezőkről most egy interneten kereshető adatbázis jött lére.

Hívjunk fel egy határon túli magyar ismerősünket, és kérdezzük meg, hogy érzi magát – ezt javasolja a Háló Mozgalom június 4-ére, a Nemzeti Összetartozás Napjára, a Trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulójára. A szervezők szándéka az lenne, hogy élő telefonhívásokkal szőjük be a Kárpát-medencét, ami tulajdonképpen azt jelöli: figyelünk egymásra. A részletekről Szeibert Andrást, a Háló egyik alapítóját és vezetőségi tagját kérdeztük.