A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán ősztől egészségügyi közgazdász mesterszak indul, melyre diplomával rendelkező orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek jelentkezését várják. Az országban egyedülálló képzés célja, hogy az egészségügyi végzettséggel rendelkezők számára gazdasági ismereteket nyújtsanak, ugyanis bizonyos munkakörökben ez elengedhetetlen.
Az idén Digitális fogászati tervezés alapszakot indít a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kara. Az elmúlt években a fogászatban a digitalizációval sok változás történt, leginkább a fogpótlások területén. Az új szakra érettségivel lehet jelentkezni, és a 3 év során a fogpótlások kezelését, technikáját sajátíthatják el a hallgatók. Ez a képzés nappali tagozaton egyedülálló az országban.
Konferenciát rendezett Magyarország biodiverzitásának helyzetéről, a legújabb kutatási eredményekről, a vizes élőhelyek védelméről a Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutató Központja. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kossa György szerint roppant lényeges, hogy a fenntartható környezetünk szempontjából milyen alapkutatásokra épülő javaslatokat tudnak megfogalmazni a döntéshozók irányába.
A mágnesezett öntözővíz elősegíti a növények növekedését és fejlődését, fokozza a hozamot, javítja a termés minőségét, illetve hatással van a stressztűrő képességre és vízhasználatra – igazolták a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársainak vizsgálatai. A kutatás során gyümölcsökön, zöldségeken és szántóföldi növényeken is igazolták a mágneses víz jótékony hatását.
A debreceni Nagyerdőben 1820-ban találták meg az első forrásvizet Simonyi óbester idején, akkor létesült a városi fürdőház. Az I. világháború után a strandkultusz fellendülésével hidegvizes úszómedencével bővült a fürdő.
Novemberben lezárult a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának legnagyobb szerkezeti átalakítása, a csaknem három évig tartó integráció, így létrejött az ország egyik legmeghatározóbb egészségügyi intézménye.
A Debreceni Egyetem kutatóorvosai brit és olasz kollégáikkal közösen a cink fontos szerepére világítottak rá egyes gombafajok tekintetében, amely új távlatokat nyithat a hüvelygomba kezelésében. Eredményeiket a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában publikálták. Ez a betegség a világon élő mintegy 3 milliárd nő életében egyszer jelentkezett, és a visszatérő probléma mintegy 140 millió nőnek keseríti meg a mindennapjait.
A régi amalgám fogtöméseket már teljesen felváltották a foggal megegyező színű, esztétikus tömőanyagok, melyek élettartama kedvező esetben 5-10 év. A tömések cseréje azonban az egészséges fogállomány feláldozásával jár.
A hazai viszonylatban egyedülálló középméretű kutatólaboratórium csaknem 5,2 milliárd forintból jött létre, és 4 ezer négyzetméteren kutatás, oktatás és termelés valósul meg. Az egyetem kancellárja kiemelte, hogy az intézmény stratégiai céljai között 2016-2017 óta fontos szerepet kap az innováció támogatása, az ipari partnerekkel való szoros együttműködés, az egészségipari ökoszisztéma kialakítása. A Pilot Kutatólaboratórium is ezek közé tartozik.
