Meg kellett barátkozni vele, ugyanis bevezetésére a koronavírus járvány kényszerítette a magyar kormányt. Indulása nem volt zökkenőmentes, és még sokáig nem is fog simán menni ez az oktatási forma. Az pedig, hogy ennek milyen hozadéka lesz, vagyis hogy gyermekeink hogyan tudják elsajátítani az oktatás ezen formájában a tananyagot, majd csak később derül ki.

Magyarországon nagyon kevesen ismerik az ADHD magyarul a figyelemhiányos hiperaktivitás zavart, mint állapotot. Már országos szinten sok településen segítik egyesületek a családok és felnőttek életét. Miskolcon most alakult az elő ilyen csoport egyesület, az oktatási intézményekben dolgozókat segítik a felkészítésben. Céljuk még, hogy a többségi társadalom tagjait érzékenyítsék, hogy jobban megismerhessék és kezelhessék ilyen társaikat. Péczeliné Imre Erika az egyesület céljairól, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarról beszélt rádiónknak.

Mintegy 100 kárpátaljai fiatalt képez 6 szakmában a Mátészalkai Szakképzési Centrum. Rostás János, az intézmény kancellárja rádiónknak elmondta: hároméves munka eredménye, hogy idén elindulhatott a képzésük, amelynek részeként Ukrajnában érettségizett fiatalokat látnak vendégül. Ez egy vegyes képzési rendszer, ami jelenleg OKJ-s képzést biztosít hazánkban, míg Ukrajnában tanúsítványt kapnak a fiatalok.

Egyre többször jelenik meg a híradásokban az iskolai erőszak. A napokban rádiónk is beszámolt arról, hogy a tanárokat érő erőszakos cselekmények elkerülése végett a tantermi nyitottság programját vezeti be a Debreceni Szakképzési Cetrum. Vajon mennyire jelenthet megoldást az ilyen esetek visszaszorítására, ha a tantermek ajtaján üvegablak van? Ennek kapcsán kérdeztük a jelenségről Dr. Pataky Nóra gyermekpszichológust.

Világszínvonalú technológiával ismerkedhetnek és egy ritka hiányszakmát tanulhatnak meg azok a diákok, akik a sárospataki Vay Miklós Református Szakgimnázium Szakközépiskola és Diákotthon, valamint a sátoraljaújhelyi Heiche Group Surface Techology Kft. együttműködésében megvalósult képzésben vesznek részt.

Pásku Judittal, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium intézményvezető-helyettesével beszélgettünk az általános iskolás nyolcadikosokat érintő felvételi eljárás menetéről.

2019-ben is a fiatalok oktatására és nevelésére fókuszált az Országos Állatvédelmi Alapítvány. Több település óvodájában, általános iskolájában és középiskolájában tartottak előadást a felelős állattartásról.

A Szenior Egyetem programot azoknak az érdeklődőknek ajánlják, akiknek legalább középfokú végzettségük van, és szívesen fejlesztenék tudásukat a tudomány, a technika, a művészetek mai eredményei, érdekességei köréből. A felsőfokú végzettséghez nem vezető, ingyenes képzés időtartama 2 félév. A képzés végén a hallgatók tanúsítványt kapnak. A programra előzetes jelentkezés szükséges.

Úgy tűnik, mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga megléte az egyetemi felvételihez. Erről a kormány 2014-ben döntött, és még fél éve is úgy tűnt, tartják magukat az elképzeléshez. Kedden Scanda Tamás - a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül. Az ügyben megkerestük Rozgonyi Zoltánt, a Nyelvtudásért Egyesület elnökét, aki azt mondja, egyetért a döntés időleges felfüggesztésével, de szerinte meg kell teremteni a közoktatásban a feltételeit annak, hogy a diákok valóban el tudjanak jutni a nyelvvizsgáig.