Miért akarták még Békéscsabát is megszerezni a románok? Hogyan lehet két Nagylak - egy Magyarországon, egy Romániában? Miért vágták ketté Kötegyán község vasútállomását? Miért voltak ennyire fontosak a vasútvonalak a határmegállapításnál? És vajon, miért nem volt elég erős az amerikaik hangja, akik azt mondták, a vasút nem lehet szempont egy határ meghúzásnál, hiszen azt könnyen meg lehet építeni? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a trianoni határainkat boncolgató sorozatunkban. Timár Gáborral, az ELTE Geofizikai Tanszékének vezetőjét hallják.
2020-08-08 |
Az egyházközség 28 szolgálattevője a sátoraljaújhelyi Magyar Kálvária stációi alapján haladva felsorolta az elszakított városokat, ismertette legfőbb jellemzőiket, jelentőségüket, valamint imát mondtak az ott maradottakért, leszármazottaikért. A megemlékező istentisztelet ezen részét Fodorné Nagy Sarolta lelkipásztor szervezte,
2020-06-09 |
Először úgy tűnt, Sopron osztrák határváros lesz, végül a hivatalosan nem hivatalos (hogy ez mit jelent, arról pár perc múlva) szabadcsapatok kikényszerítették a népszavazást, ahol a többség Magyarország mellett döntött. A fordulatoknak azonban itt nincs vége: mire 1923-ra a végső határok létrejöttek, Ausztria és Magyarország még több falut elcserélt. A részletekről Timár Gábort, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjét hallják.
2020-06-09 |
Egy szláv korridor létrehozásának terve is napirenden volt az első világháborút lezáró osztozkodásánál, amely összekötötte volna az északi és a déli szlávokat - persze épp Magyarországból kihasítva még egy darabot. A terv végül Ausztria területi igényei miatt nem jött létre, bár ők is kaptak területeket hazánkból. A részletekről Timár Gábort, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjét hallják, aki azt is elmeséli, ebben a határmegállapításban is szerepet játszott egy vasútvonal, ám ezúttal ez nekünk kedvezett.
2020-06-07 |
Alt
Alt
Alt
Sola
Alt
Alt
Alt
Alt