Folyamatos átalakítások zajlanak a nagykállói Vártörténeti Kiállításon, melyet Jónás Sándor a Nagykállói Vár- és Örökségvédő Alapítvány elnöke koordinál. Mint mondja, az egyre bővülő kiállítási tárgyak miatt volt szükség az átalakításra.

180 ezer magyar él Szerbiában, a lakosság 2 százalékát teszik ki a vajdasági magyarok. Tíz év alatt 70 ezer magyar tűnt a Vajdaságból. A 2002-es népszámlálás még negyedmillió magyar számlált össze déli szomszédunkban, az 1970-es években Jugoszláviában pedig még fél milliós volt a magyar nemzetiségűek aránya.

270 éve történt Nyíregyháza újratelepítése. Ebből az alkalomból beszélgetéssorozatot indítottunk Kujbusné Mecsei Évával, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei levéltár igazgatójával, aki rádiónknak korábban elmondta: több hullámban települtek be a tirpákok Nyíregyházára.

A levéltári dokumentumok alapján 1753. május 16-án írták alá az úgynevezett pátenslevelet, amely a betelepítésről rendelkezik. Ekkortól több hullámban települtek be a tirpákok a békés vármegyei Szarvasról, illetve Békéscsabáról Nyíregyházára. Biztosították nekik a szabad vallásgyakorlást és ez is volt az egyik fő indok arra, hogy ideköltözzenek - mondta rádiónknak Kujbusné Mecsei Éva, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei levéltár igazgatója.

A Vidék Kincse Egyesület „Szabolcs, a történelmi emlékhely” címmel rendezett konferenciát január 24-én, melyen bemutatták az azonos címmel megjelent, Mordovin Maxim, Németh Péter és Sipos László által jegyzett kötetet is. Az esemény apropóját az adta, hogy a Szabolcsi vármegye névadó és egyben legrégebbi települése tavaly megkapta a történelmi emlékezethely címet.

A két ország történészei már az 1970-es évek óta folyamatosan működtetik a közös bizottságot, bár igaz: a románok 1982-ben elnapoltak egy ülést, amelyet végül csak 1992-ben tartottak meg.

Gánóczi Gábor, lelkes lokálpatrióta évek óta kutatja a helyi sajtót, ahonnan szemezgetve Újhely régi históriáinak, híres eseményeinek, vendéglátásának, neves személyiségeinek, zenészeinek történetét tárja a közönség elé. Addig kutakodott, amíg megszületett az 1934, Újhely, nyár, szerelem című bulvár kisregénye, valós szereplőkkel, helyszínekkel, eseményekkel, de fikciós tartalommal.

Az első sétaút a Kossuth Lajos lábnyomán címet viseli, s a reformkori Újhely életét mutatja be az érdeklődőknek. Blanár Róbert turisztikai menedzsert hallják a következő percekben.

Azt mondják 100 évente sújtja az emberiséget egy-egy nagyobb járvány. Az internetet bejárta az a képmontázs, mely a pestis, a kolera, a spanyol nátha és a koronavírus járványt szemléltette korabeli ábrázolással vagy fotóval. Most következő beszélgetésünknek ezen tények adták a vezérfonalát.

A tárlat fotókon, dokumentumokon keresztül mutatja be a Debreceni Repülőtér történetét 1927-től, 1946. október 15-ig. A kiállítás a hatályos járványügyi szabályok betartásával, védettségi igazolvánnyal látogatható még november 18-ig a könyvtárpont nyitvatartási idejében. A repülőtér történetéről Papp József, Csokonai, Kós Károly- és Podmaniczky-díjas helytörténet-kutatót kérdeztük.