Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese azt mondja, az eurózóna országaiban azonban már csak 3 százalék körüli az infláció, vagyis a magyar adat háromszor magasabb. Itthon vajon mikor mehetünk 5 százalék alá, vagy mikor érhetjük el a 3 százalékot? És vajon miért érez úgy a lakosság szeptemberben, hogy az infláció valójában 30 százaléknál is nagyobb? Erről is beszélgetünk a következő percekben Karsai Gáborral, a GKI vezérigazgató-helyettesével.

El kell készíteni a gázról való leválás tervét a református diakóniai intézményeknek - mondja Czibere Károly a Református Szeretetszolgálat - korábbi nevén a zsinati Diakóniai Iroda főigazgatója.

Az év második felében már csökkenhet az infláció mértéke, de még decemberben is kétszámjegyű adat várható - mondja Karsai Gábor a GKI vezérigazgató-helyettese. Emellett a GDP is 1-1,5 százalékot is csökkenhet, ahogy a fogyasztás és a reálkeresetek mértéke is várhatóan csökkenni fog idén. A részletekről Karsai Gáborral, a GKI vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Az infláció közben átlépheti a 20 százalékot is, és még jövő év végén is 10 százalékos mértékkel számol a GKI. Eközben a lakosság egyre kevésbé fog és tud majd fogyasztani, ráadásul jövőre recesszió várható hazánkban. Vendégünk Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese, aki nem csak elemez, el is magyarázza a szakkifejezéseket, folyamatokat.

Az nem számít újdonságnak, hogy a lakosság nagyobb arányúnak érzékeli a pénzromlást, mint a hivatalos adat, de az jól látszik az adatokból, hogy nyílik az olló, vagyis egyre inkább távolodik egymástól a hivatalos adat és az emberek érzékelése. De kinek van igaza? Hogy áll össze a hivatalos inflációs adat és az emberek mi alapján érzékelnek több mint 20 százalékos inflációt? Molnár László, a GKI vezérigazgatója segít kibogozni a szálakat.

Karsai Gábor a GKI vezérigazgató-helyettese úgy számol, hogy ez év végétől várhatóan csökkeni fog, de csak 2023 végére mérséklődik 6 százalék körüli értékre. A pénzromlás mellett a következő percekben szó lesz még az euró-forint árfolyam ingadozásának okairól, és arról, hogy hogyan érintheti a magyar gazdaságot az orosz-ukrán háború. A részletekről Karsai Gáborral, a GKI vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Rövidtávon tovább emelkedik az infláció, és reális fogatókönyv az, hogy bár ennél jobban nem száll el, de hosszútávon 4-5 százalék körül marad - mondja Karsai Gábor. A GKI vezérigazgató-helyettesével az infláción túl a történelmi euró-forint árfolyamról, a GDP növekedésről, a Magyar Nemzeti Bank alapkamat emeléséről is beszélgetünk majd, és szó lesz arról is, hogy egy esetleges euró bevezetés változtatna-e ezeken a folyamatokon

Nőtt az ország eladósodása azzal, hogy 1600 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ. Mire kell a pénz a kormánynak? Miért nem az uniós helyreállítási alap forrását használjuk? És mit jelent pontosan az adósságkibocsátás? Karsai Gáborral, a GKI vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Nem csak az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva, de júliushoz képest is nőtt az infláció augusztusban. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 4,9 százalékkal, júliushoz képest 0,3 százalékkal nőttek átlagosan az árak.