Magyarországon már 1930-ban tömegével jelentek meg a képregények, de az igazi aranykora az 1960-as 70-es években volt, amikor hetente legalább kétmillió emberhez jutottak el képregények - mondja Kertész Sándor újságíró, szakíró a magyar képregény történetének kutatója.
2021-09-28 |
A magyar képregények történetét kutatja a kisvárdai születésű Kertész Sándor rajztanár, aki eddig négy kötetet jelentetett meg a témában. Az újságíró-grafikus már gyermekkorától szívesen rajzolt, s nagy álma volt, hogy rajzfilmrendező legyen. Újságírói szerkesztőségekben is dolgozott, s a mai napig nagy örömmel beszél a tanításról és persze az örök szenvedélyéről, a képregények történetéről is.
2021-03-27 |
Tondora Judit szabadúszó grafikus és illusztrátor. Készít könyvillusztrációkat, címlapokat, játékillusztrációkat és plakátokat is. Mostanság azonban egyre inkább főállású képregényrajzoló, hiszen évek óta dolgozik folyamatosan amerikai kiadóknak. Hogy hogyan indult el a pályán, hogy érhetett el ekkora sikereket és milyen tervei, álmai vannak még szakmai téren, erről is beszélgetünk a következőkben.
2019-12-24 |
A műfaj klasszikusai mellett a kortárs irányzatokkal és alkotókkal is megismerkedhetnek azok, akik szombaton ellátogatnak a szegedi Somogyi-könyvtárba a tizenegyedik alkalommal megrendezett Képregényfesztiválra.
2019-11-14 |
Ma lenne 92 éves Dargay Attila Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező és képregényrajzoló. A ma Nyékládházához tartozó Mezőnyéken született, 1927. június 20-án. A Képzőművészeti Főiskolára 1945-től 1948-ig járt, amikor „osztályidegenként” politikai okokból kirúgták. 1951-ben a Nemzeti Színház díszletfestője, 1951–1954 között a rajzfilmgyártásban gyakornok, 1954–től 1957-ig tervező, 1957-től rendező.
2019-06-20 |
Alt
Alt
Alt
Sola
Alt
Alt
Alt
Alt