Sőt a belvárosban még ennél is melegebb volt, ami már Róma, Marseille vagy Szaloniki átlaghőmérsékleteihez hasonló. Az elmúlt 13 hónap a mérések kezdete óta a legmelegebb volt globálisan. Ez az extrém meleg hazánkban is megfigyelhető. Az egyetem és a HungaroMet együttműködésének köszönhetően 1998 óta Szegeden nemcsak a külterületen, hanem a belvárosban, az SZTE Egyetem utcai épületének tetején és udvarán is zajlanak mérések, ami alapján vizsgálható a klímaváltozás és a városklíma együttes hatása.

Már majd 40 ezren látták Az ókori Kína kincsei – A Jáde Császárok Kora kiállítást, amely a szegedi Móra Ferenc Múzeum újabb nagyszabású a Han-dinasztia korát, az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonákat és sok egyéb kincset, köztük egy, a császárok temetkezése során használt, teljes testet fedő jádepáncélt bemutató tárlata.

Akár egy Oscar-gálán is lehettünk volna, olyan ováció fogadta Karikó Katalint, amikor megérkezett a Szegedi Tudományegyetemre, ahová annak kapcsán hívták meg, hogy október másodikán kiderült, ő és Drew Weissman kapták a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat megosztva azokért a biokémiai felfedezésekért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.

A megyeszékhely vízművének ékköve ipartörténeti, művészettörténeti és tudományos szempontból is egyedülálló építmény hazánkban. A 46 méteres vasbeton tornyot a Szent István tér mértani középpontjába építették. Jövőre lesz 120 éves.

Nem akart dékán lenni, de vállalta, hogy a szükségben átveszi a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának vezetését. Miskolczi-Bodnár Péter négy és fél évet szolgált dékánként.

Gimesi Dóra dramaturg, rendező, író. Szegeden született és ott is nőtt fel, így nem csoda, ha erősen kötődik a Tisza-parti városhoz. Jelenleg a Budapest Bábszínház vezető dramaturgja. Mesét, darabot, hangjátékot, forgatókönyvet ír, átír, adaptál. Számtalan színházi díjjal jutalmazták már előadásait. Művészi elképzeléseivel a kortárs bábjátszás megújítója.

Javában virágzik az indiai lótusz a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében. A különleges virágokat keleti hangulatot hozó programokkal köszöntik a hétvégén. A zöld levelek és a több száz, hatalmas rózsaszín virág szinte beborítják a vízfelületet, de már láthatók a később beérő makkokat tartalmazó zuhanyrózsa- vagy darázsfészek-formájú terméscsoportok is.

2016-ban csatlakozott Szeged a Szecessziós Városok Hálózatához, amely a jelentős szecessziós örökséggel bíró településeket tömörítő nemzetközi szervezet. Ennek világszerte csupán alig több mint 20 város a tagja.

A magyar építészetben különösön fontos szerepe van a szecessziónak, azon belül is például Szegeden. A nagy árvíz után ugyanis szinte a semmiből épült fel a város, és a 20. század elején még mindig bőven volt elég hely ahhoz, hogy a belvároson rajta hagyja a nyomát az új, divatos stílus, a szecesszió, annak is leginkább a magyaros irányzata, mely a Dél-alföldre kiváltképp jellemző.

A szegedi papucs készítése és viselése is szorosan összefonódott egykor a szegedi léttel. A régi időkben ettől lett valaki igazán szegedi, viselése ugyanis nagyon gyakori volt a 19-20. században.