Míg tavaly 4,8 tonna őszi búza termett hektáronként, addig az idén 5,2 tonna. Ugyanez mondható el a többi kalászos, vagyis az őszi árpa és a rozs esetében - mondta rádiónknak Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

A méhészek várták a napraforgó virágzását, de az sem volt jó az ágazatnak, „mert nem volt nyár”, a napraforgó pedig csak akkor termel nektárt, ha 25 Celsius-fok felett van a hőmérséklet A másik probléma a mennyiségen kívül az volt, hogy a napraforgó kinyílásával jelentős méhpusztulás tapasztalható a méhcsaládjaikban is, amit nem bizonyíthatóan a vegyszerezések okozhatnak. A méhészkedésről és az idei év problémáiról Farkas János az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szaktanácsadója számol be.

Jelenleg jobban félnek a szárazságtól, mint a vírustól a mezőgazdaságban. Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági kamara megyei elnöke rádiónknak azt mondta: bár az őszi vetésűek szépen teleltek, a tavaszi vetésűekkel lehetnek nagy gondok, ha nem esik eső. Szerinte élelmiszerhiánytól nem kell tartani, hiszen akár 20 millió embert is képes ellátni a magyar agrárium. Ennek ellenére át kellene gondolni az alapvető termékek támogatását, mert vannak közöttük olyanok, - mint például a burgonya vagy a cukor -, amelyek termelése vészesen lecsökkent az utóbbi időben hazánkban.

Az öt millió tonnás idei búzatermés akár ötöde is fertőzött lehet egy gombabetegséggel. De mindez mekkora kockázatot jelent ránk, fogyasztókra nézve? Hogyan jut el a búzatáblától a pékségekig a liszt? Mi garantálja, hogy ne kerülhessen fertőzött péksütemény az asztalunkra? Illetve, ha mégis megtörténne a baj, hogyan ismerhetjük azt fel, és mi lehet a következménye? Ezekre a kérdésekre keressük a választ vendégünkkel, Pauk Jánossal a szegedi Gabonakutató kutatási igazgatóhelyettesével, az MTA doktorával, az Újszegedi Egyházközség gondnokával.