Ez a szám folyamatosan növekszik az első fagyok beálltáig, amikor is útra kelnek a madarak Arfika északi partjai felé. Addig is a látványos daruhúzások különleges, látványos élményt kínálnak a pusztába látogatók számára. Ezt a természeti csodát kínálják a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának munkatársai.

Számos alkalommal találkozhatunk olyan esettel, hogy sérült vagy elárvult madarat, madárfiókákat, találnak egyszerű átlagemberek, akik jóhiszeműen magukhoz veszik, de sajnos nincs elég információjuk és tudásuk ahhoz, hogy mit kell velük tenni, illetve kihez kell fordulniuk. Sátoraljaújhelyen és környékén az Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület elnökhelyettese, Gécziné Nagy Mária rendelkezik azokkal a feltételekkel, képességekkel és jogosítványokkal, hogy befogadhassa ezeket a madarakat. Legutóbb cinegéket istápoltak, s a napokban engedték szabadon őket.

A szakemberek madárvédelmi burkolattal láttak el 10 villanyoszlopot a Hortobágyon. Ez mechanikai szempontból óvja meg az állatokat, illetve megakadályozza, hogy a madárbalesetek miatt áramkimaradás álljon be. Most egy éves tesztidőszak kezdődik, amely során figyelik az eszköz hatékonyságát. Amennyiben eredményes a rendszer, megkezdődhet a burkolat gyártása és országos terjesztése. Varga Yvett, az eon szóvivője beszél minderről.

Hamarosan beköszönt a tavasz, amikor a Hortobágyi Madárkórház szakemberei gyógyult állataikat visszaadják a természetnek. Ugyanakkor ez az az időszak, amikor már nem szükséges etetni a madarakat, hiszen ébred a természet és az állatok megtalálják a számukra szükséges táplálékot. A március 15-ei madárelengedés már hagyomány az intézményben.

A Nemzet Galambászává választották Gyulai Józsefet. A hazai postagalambsport jeles alakja ötven éve foglalkozik galambtenyésztéssel is. Következő beszélgetésünk sárospataki otthonában készült vele, amelynek elején arról beszél, mit is jelent a nemzet galambásza díj.

Székely Tamás professzor a 80-as évek végétől kutatja a parti madarak viselkedését. Ma a világ 20-25 országában folytat megfigyeléseket, 150-200 neves kutatóval áll kapcsolatban. Egyedülálló megfigyelései vannak, amelyet tankönyvek használnak fel. Angliában kutató professzor, négy egyetemen vendégprofesszor, többek között a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Az etetési időszak az első fagyok beköszöntétől ezek tartós megszűnéséig tart. Azonban az sem okoz gondot, ha a madáretetést már az ősz beköszöntével elkezdjük.

Néhány év alatt a hazai fecskeállomány megfeleződött. Ha ez máskor nem, idén nyáron a rengeteg szúnyog kapcsán sokaknak feltűnt. Mi is segíthetünk a fecskéknek: kihelyezhetünk műfecskefészkeket, és az is segítség, ha időnkét sarat készítünk nekik, amiből ők fészket építhetnek, vagy tatarozhatják a fészküket. A részletekről Lenner Ádámmal, a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzserével beszélgettünk.

A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra kéri az embereket, hogy sehol és semmivel ne etessék az állatokat.