Számos ritkasággal és szenzációval találkoztak a nyáron a madarászok. Például Görbeháza község határában a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai fogtak vissza egy 11 éves szalakótát, amely Magyarország dokumentáltan legidősebb ilyen madara. De világrekordnak számít az a 10 fiókás fészekalj is, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület budapesti helyi csoportja fedezett fel Lajosmizse határában.

A gólyák elérkeztek abba az időszakba, hogy lassan csapatba verődnek és augusztus 20-a után útnak indulnak- mondta el Lehoczky Krisztián a Madármentőállomás Mályi vezetője.

Kegyetlen bánásmódnak vannak kitéve a madarak a Földközi-tenger medencéjében, ahol évente 25 milliót ölnek meg belőlük, a legtöbbet Egyiptomban, a fő zsákmány az erdei pinty.

A hat résztvevő közép-európai ország összesítésében mintegy 1300 réti-, 628 parlagi- 16 szirti és nyolc fekete sast figyeltek meg. De a sasfajok mellett további 13 ragadozómadár-faj több mint 13 ezer példányát is felmérték a szakemberek.

3 hetes afrikai expedíción van négy magyar kutató. Angolában tartózkodnak, ahol a világ legnépesebb ragadozómadár gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szerelnek fel 50 kék vércsét. A kalandregénybe illő vállalkozáshoz a National Geographic Magazin fotósa és természetfilmesek is csatlakoztak.

Ma már nem mondható ritkaságnak hazánkban a havas téli táj fölött szálló gólya. Az ezredforduló után vált szinte legendává Fülöp, akit még 2003-ban Spanyolországban gyűrűztek meg, majd 2006-tól egészen 2018-as haláláig Bodrogkeresztúr környékén élt, és soha nem kelt vándorútra Afrikába.

Bár latinul ázsiainak, angolul hosszú fülűnek nevezik hazánk legelterjedtebb bagolyfaját, magyarul kissé rejtélyes módon az erdei jelzőt kapta. A többi bagolyfajhoz hasonlóan nem épít saját fészket, főleg varjú és szarkafészkeket sajátít ki, néha üregekbe költözik. Általában 4-5 utódot hoz világra, a fiókák 27-28 napi kotlás után kelnek ki.

A vízimadarak hazai védelme nem képzelhető el a megfelelő vizes élőhelyek biztosítása nélkül. Az Alföld hajdani gazdag vízi élővilágának nagy részét teljesen felszámolták a folyószabályozások, az ősi vadvízországnak csak egy maroknyi hírmondója maradt meg napjainkra.

A program lényege, hogy az ünnepek közeledtével mindig valamilyen szervezetnek, intézménynek segítséget nyújtanak abban, amire szükség van. Most a miskolci Avasi Arborétum Fenyőkert részére készítettek közösen a Lillafüredi Állami Erdei Vasút, a Fónagysági Oktatási Központ és az erdőgazdaság központjának dolgozói egyedi madáretetőket és madárodúkat.

Tüneményes cinege lesz 2023-ban az év madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület még júniusban hirdette meg a szavazást, amelyen ezúttal a nádasok “nagyköveteire” lehetett voksolni.