Vízmegtartás, csatornarendszerek átgondolása, okos vízkormányzás és főleg a Natura2000res területekre eső szikes tavak, mocsarak, tőzeglápok rekonstrukciója. Ezekre van szükség a Kárpát-medencében ahhoz, hogy újra biztonságos és élhető környezet várja az olyan vizes élőhelyekhez kötődő madárfajokat, mint például a daru, a nagygoda vagy a piroslábú cankó.

Hazánk fecskefajainak állománya erősen csökken, a füstifecske és a molnárfecske populáció például megfeleződött az elmúlt két évtizedben, ez pedig számunkra is komoly problémákat okozhat.

A munkacsoport időről-időre jelentkezik olyan innovációkkal, melyekkel szeretnék felhívni a lakosság figyelmét a természetvédelem fontosságára. Ezt a célt szolgálja a most megvalósult Madár-lakópark sétány.

A tavasz, a madarak költése óta eltelt időszakban felgyűlt fészekanyagot, amelyben élősködők és bomló szerves anyagok is felhalmozódtak ki kell kitakarítani, a megrongálódott odúkat meg kell javítani. Erre várták a lelkes, de megfontolt természetszeretőket vasárnap a Sóstói erdőben. Dr. Szigetvári Csaba az Emisszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnöke összegezte a tapasztalatokat.

A Hortobágyi Madárkórház elmúlt éve a koronavírus járvány ellenére is sikeres volt. Az intézmény mára 40, sérült madarakat fogadó telephellyel rendelkezik országszerte. Ai intézmény költségvetése 100 millió forint, ezért folyamatosan keresik a támogatókat, és az 1%-os adófelajánlásra is számítanak.

Az emberek mellett a környezet változásai is hatással vannak az egyedszám csökkenésére. Azonban műfészkek kihelyezésével hozzájárulhatunk ahhoz, hogy évről-évre minél több fióka repülhessen ki a fecskék fészkeiből. Hogy mit tehetünk még hazánk fontos és hasznos madaraiért, amelynek egy egyede itt tartózkodása alatt egy kg repülő rovart fogyaszt el, arról Lenner Ádámmal, a Tiszatáj Közalapítvány menedzserével beszélgettünk.

25 évvel ezelőtt telepített mesterséges madárodúkat az Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület a Sátoraljaújhely környéki erdőkbe. Programjuk sikeresen működött, még a Hernád völgyébe is vittek az odúkból. A program létrehozója, s negyedszázados működtetője Géczi István, az egyesület titkára. István éppen a napokban végezte el az éves felmérést az odútelepen, s most el is mondja, hogy idén mely madarak énekétől lesznek hangosak a környező erdők

Ekkor érkeznek Afrikából az elvándorolt állatok is, így a fészekfoglalás szempontjából ugyancsak fontos ez az esemény. Az érdeklődők idén a vírushelyzet miatt online formában, március 15-én, délben a Madárkórház facebook oldalán követhetik nyomon 50 gólya szabadon engedését.

A Debreceni Természettár vezetője minden évben hagyományosan ebben az időszakban szokta megrendezni „Bagolyles” című népszerű programját, amikor is egy séta keretében az érdeklődőkkel megtekintik a város azon helyeit, ahová az erdei fülesbaglyok behúzódnak a téli hónapokra. Sajnálatos módon a járványhelyzet miatt idén ez is elmarad, de mindenképpen érdemes beszélni a gyönyörű ragadozómadárról, amely 2020-ban az év madara címet is elnyerte.

A meglévő vezetékek szigetelése sok madár esetében megfelelő megoldást jelent, de a túzokok számára a vezetékek földbe helyezése a biztonságos eljárás. Egy különleges projekt keretében Túrkeve és Dévaványa között kezdték meg ezt a munkát, utána pedig a Furta és Szerep közötti szakasz következik.