162 ezer példányban érkeztek meg a hazai iskolákba, többek között Miskolcon is, a pénzügyi tudatosság fejlesztését támogató Állampolgárok pénzügyei c. munkafüzetek a 8. és 12 évfolyamos diákok számára.

Feloldjuk a képernyőt, odaérintjük a telefonunkat a terminálhoz, egy rövid hangjelzés és már végeztünk is a vásárlással. Az információs és kommunikációs technológia vívmányai, valamint a szélessávú internet hozzáférésének elterjedése egyre egyszerűbb és gyorsabb módszereket kínál az azonnali elektronikus fizetésre.

Sorozatunk mai részében a technológiai fejlődés társadalmi hatásairól, azon belül is a digitális jegybankpénzről lesz szó. A digitalizáció és a kialakulóban lévő fenntartható gazdaság ugyanis megteremtették az igényt egy új korszak pénzére. A digitális jegybankpénzek már több országban valóságnak számítanak, emellett kevés olyan szereplő van, aki nem foglalkozik komolyan a lehetőséggel. A digitális jegybankpénz tulajdonképpen a készpénz digitális formája, egy jegybankra szóló követelés, melynek fenntarthatónak kell lennie gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is.

Játékos pénzügyi élményeket nyújt a PÉNZ7 Miskolcon is. A programra iránt idén is nagy az érdeklődés, ezúttal a borsodi megyeszékhely 24 iskolája regisztrált, mintegy 3575 miskolci diák vesz részt az eseményen, 13 önkéntes segíti a programot. Ebben a tanévben a korszerű pénzkezelés és kiemelten a pénzügyi biztonság kerülnek középpontba.

Kriptovaluta-befektetés, bitcoin-bányászat, mesés gazdagság csupán a számítógépünk mellett ülve. Azok is gyakran találkoznak ezekkel a kifejezésekkel, akik nem feltétlenül ássák bele magukat az aktuális gazdasági trendek mélységeibe.

Miskolcot is azon 100 város közé választotta az Európai Bizottság, amelyek részt vehetnek a „Városok” elnevezésű uniós küldetésben. A program célja, hogy legyenek olyan városok az Európai Unióban, amelyek innovációs megoldásokkal segítik a klímasemlegességre történő átállást.

Karsai Gábor a GKI vezérigazgató-helyettese úgy számol, hogy ez év végétől várhatóan csökkeni fog, de csak 2023 végére mérséklődik 6 százalék körüli értékre. A pénzromlás mellett a következő percekben szó lesz még az euró-forint árfolyam ingadozásának okairól, és arról, hogy hogyan érintheti a magyar gazdaságot az orosz-ukrán háború. A részletekről Karsai Gáborral, a GKI vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

A megmérettetésre már tavaly és azt megelőzően is számos fiatal jelentkezett Miskolcról és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is.

Nem csak az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva, de júliushoz képest is nőtt az infláció augusztusban. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 4,9 százalékkal, júliushoz képest 0,3 százalékkal nőttek átlagosan az árak.