Egyre jobb a levegőminőség Miskolcon bár, a fűtési szezon kezdetével tapasztalhatunk némi romlást a levegőben. Miskolcon is egyre többen állnak át a fatüzelésre vagy az egyéb szilárd tüzelőanyagokra a fűtés során.

A 100 Klímasemleges és Okos Város Misszió tagjaként Miskolc azt vállalta, hogy visszafogja az üvegházhatású gázkibocsátásait és a lakosokkal, a civilekkel, a cégekkel, illetve az intézményekkel összefogva, közösen felkészül a klímaváltozás várható hatásaira.

Meddig és hogyan növekedhet a föld népessége? Ennek milyen hatásai lehetnek a gazdaságra? Valóban Európa lehet az egyetlen csökkenő népességszámú kontinens? Milyen demográfiai változások várhatók a következő évtizedekben? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a következő beszélgetésben Baksay Gergellyel, a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatójával.

A sorozat 4. adásában az ökológiai fenntarthatóságról, a zöld növekedésről beszélgetünk a kiadvány alapján Juhász Katalinnal, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható pénzügyi stratégiai osztályának elemzőjével.

1970. március 21-én tartották az első Föld napját, melynek 2023-ban kiemelt témája a biológiai sokféleség megőrzése. Az emberiség beavatkozása a természet évezredes egyensúlyába veszélyezteti a vadonélők, köztük a beporzó rovarok, növények létét. A biológiai sokféleség csökkenésének 60 %-áért étrendünk, pontosabban az állatok takarmánya felel.

dr. Nagy Gyula, az SZTE Földrajz és Földtumányi Intézet egyetemi adjunktusának elmondása szerint, elkezdődött egy empirikus felmérés, amely az Európai Unió zöld megállapodás keretein belül valósul meg, két magyarországi mintaterületen, Szegeden és térségében, valamint a Balaton környékén. A Phoenix-projekt célja az összes érintett érdekeinek, hozzáállásának felmérése és megjelenítése, így a kutatás feltárja, hogy az adott régió lakosai, döntéshozói és gazdasági szereplői mennyire nyitottak azokra a változásokra, amelyek az energiaválság és a klímaváltozás kapcsán várhatóak.

Vízmegtartás, csatornarendszerek átgondolása, okos vízkormányzás és főleg a Natura2000res területekre eső szikes tavak, mocsarak, tőzeglápok rekonstrukciója. Ezekre van szükség a Kárpát-medencében ahhoz, hogy újra biztonságos és élhető környezet várja az olyan vizes élőhelyekhez kötődő madárfajokat, mint például a daru, a nagygoda vagy a piroslábú cankó.

Idén novemberben Egyiptomban rendezik meg a ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozóját. A Klímacsúcsra készülve a Magyar Természetvédők Szövetsége fiatal aktivistái találkoztak Budapesten Dr. Botos Barbarával, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövettel, hogy kortársaik üzeneteit közvetítsék a magyar döntéshozóknak. Közülük ketten a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának diákjai voltak.

Magyarországról mindössze három várost, Pécset, Budapestet és Miskolcot választották be azon száz európai város közé, amelyek az Európai Bizottság támogatásával, mintavárosokként, azon dolgozhatnak, hogy már ebben az évtizedben is nagy lépést tegyenek a klímaváltozás hatásainak lelassítása érdekében.