1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki, így jutott el Magyarországra is a forradalmi hangulat a március 13-ai bécsi forradalom után. Ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. A történelmi eseményekről Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem történésze beszél.

A Kazinczy Múzeum hagyományos, Márciusi Ifjak sétája elnevezésű eseménye, amelyen végigjárják a pesti forradalom ikonikus helyeit, bent a múzeumban várta az érdeklődőket. A közönség szerint különleges hangulata volt az eseménynek, melyen a Latabár Teátrum játszotta újra a magyar történelem egyik legszebb napjának eseményeit.

A márius 15-i ünnep előtt Tőkés László református lelkész, az 1989-es romániai forradalom hőse, 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke kapta az elismerést.

Ünnepi istentiszteletet tartottak március 13-án a Miskolc-Belvárosi Református templomban, amelyet rádiónk is közvetített, és ahol Tőkés László prédikált. Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke.

A Debreceni Református Kollégium és Nagytemplom 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején betöltött szerepét ismerjük. 1849. április 14-én itt fogadta el az ideiglenesen Debrecenben ülésező magyar országgyűlés a Függetlenségi nyilatkozatot, és mondta ki ezzel a Habsburg-ház trónfosztását. Arról azonban keveset hallhatunk, hogy a református egyház lelkészeinek és világi tagjainak milyen szerepe volt az eseményekben és hogyan élt a forradalom után a reformátusság.

1956-ban a forradalom leverésekor a pécsiek komoly ellenállásba kezdtek a szovjet tankokkal szemben. A Mecsekbe húzódva próbálták meg feltartóztatni a szovjet tankokat. Történetükből film készül, A Láthatatlanok című filmmel már ötször pályázat állami támogatásra, eddig sikertelenül. Most közösségi finanszírozásból próbálják meg befejezni a filmet. A részletekről Cs. Nagy Sándor rendezőt hallották.

Nyíregyházán nem október 23-án, hanem három nappal később, 26-án kezdődtek az ’56-os események. Ilyés Gábor, helytörténész rádiónknak elmondta: a nyíregyházi származású Tárnok-testvéreket a budapesti tüntetés során meggyilkolták. A Kossuth Lajos, valamint a Vasvári Pál Gimnázium diákjai ezért szerettek volna egy megemlékezést szervezni a tiszteletükre, amit a fenntartók nem engedélyeztek.

1956 képei címmel nyílt kiállítás október 21-én a Debreceni Református Kollégium múzeumpedagógiai termében. 1956 képeiből a legnagyobb gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának van. A Debreceni Református Kollégium Múzeuma az utóbbi években kezdett intenzív gyűjtésbe. Az így kialakult alapgyűjtemény művészettörténeti jelentőségű.

Lelkész szakszervezet is létrejött száz évvel ezelőtt, a 133 napig tartó Tanácsköztársaság idején. Ennek célja máig homályos, hiszen egyszerre látott el lelkész és egyház - érdekvédelmi feladatokat, és források bizonyítják, hogy a szakszervezet vezetői együttműködtek az állampárttal is. Csűrös András református lelkész, történész a Tanácsköztársaság és a református egyház viszonyát kutatja. Vele beszélgetünk a következő percekben.