Mint Drahos Judit miskolci tanácsadó szakpszichológus rádiónkank elmondta: a szülők legfontosabb feladata, hogy érzelmi támogatást biztosítsanak gyermeküknek, illetve, hogy ne legyen tabu téma maga a háború.

Ukrajna Turizmusáért díjban is részesült korábban Dr. Hanusz Árpád a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Falusi Turizmus elnöke. A turisztikai szakembert a pandémia és a háborús helyzet turizmusra gyakorolt hatásáról kérdeztük.

102 éve ért véget az I. világháború. 1918. 11. hó 11-én, 11 óra 11 perckor írták alá a háborút lezáró békét. Godzsák Attila történésszel az évfordulón a sátoraljaújhelyi I.világháborús helyszíneket járjuk végig gondolatban, hiszen a város a háború stratégiai fontosságú pontja volt, s a mai civil szervezetek és hagyományőrző közösségek ápolják és őrzik a nagy háború helyi emlékezetét.

Az első világháború során a harcoló felek kötelékeiben több millió állat teljesített szolgálatot. Többségüket szállításra vagy üzenetek továbbítására használták, de volt, hogy a katonák egyszerűen csak remek társra leltek bennük. A kutyákat és a macskákat a lövészárokban nagy számban előforduló patkányok elfogására képezték ki, az ausztrálok kengurut vittek magukkal kabalaállatként Egyiptomba, az amerikai katonák majmokat tartottak, a britek pedig a lóhiány miatt elefántok segítségével szántottak.

A Nagy Háború idején frontszolgálatot teljesítő – légi- és földi harcokban egyaránt helytálló archeológusokról beszélgetünk a következő összeállításban Scholtz Róbert Gergely régész-történésszel, aki összegyűjtötte az 1914-1918 között mundért öltött régészekre vonatkozó írott és fényképes forrásokat, s egy kiállításban és könyvben közkinccsé tette.

A Nagy Háború elfeledett cigány katonáiról beszélgettünk Scholcz Róbert Gergely régész-történésszel. A magyar nagyközönség napjainkig nem tudja, hogy 1914-1918 között számos cigány katona küzdött a világháborúban szárazföldön és vízen, sőt, „cigány-szerelem” fedőnévvel 1918 őszén magyar csapatokat szállítottak az olasz frontról a nyugati hadszíntérre. Mivel a Monarchiában a cigányságot társadalmi rétegként és nem önálló nemzetiségként kezelték, ezért áldozatvállalásukról, helytállásukról viszonylag keveset tudunk. Az I. világháború centenáriumára vándorkiállítás és könyv született a témában, Hegedűvel és puskával címmel, a nagy háborúban harcoló cigány katonák életéről, szolgálatáról.

Az osztrák–magyar katonai alakulatjelvények az első világháború tárgyi kultúrájának különleges és világviszonylatban is egyedülálló emlékei, amelyek 1915 tavaszán indultak hódító útjukra.