1970. március 21-én tartották az első Föld napját, melynek 2023-ban kiemelt témája a biológiai sokféleség megőrzése. Az emberiség beavatkozása a természet évezredes egyensúlyába veszélyezteti a vadonélők, köztük a beporzó rovarok, növények létét. A biológiai sokféleség csökkenésének 60 %-áért étrendünk, pontosabban az állatok takarmánya felel.

A meteorológia nem tévedhetetlen, hiába fejlődött sokat a technikai, a műszaki háttér, bizony vannak kiszámíthatatlan tényezők, melyek akár néhány perc alatt boríthatják az addigi számításokat és könnyen megdőlhet egy-egy előrejelzés. Erről beszélgetünk Szegedi Sándorral a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének vezetőjével.

De a napi hőmérsékletkülönbségekben is tapasztalható volt több mint 10-12 fok. Fejfájás, szédülés, magas vérnyomás vagy alvásproblémák – csak néhány azon tünetek közül, amelyeket az időjárásváltozás okozhat.

Ön is úgy emlékszik, hogy régen gyakrabban volt hó karácsonykor? Pedig az elmúlt száz év statisztikai adatai azt mutatják, hogy régen sem volt sokkal több fehér karácsony, mint napjainkban. A hivatalos adatok szerint 3-6 évente fordult elő fehér karácsony hazánkban az elmúlt száz évben. Azonban az mindenképpen kimutatható változás, hogy a 2000-res évekig Kékestetőn mindig fehér karácsony volt, de az utóbbi két évtizedben ez egyre ritkább. A klímaváltozás miatt a legvalószínűbb, hogy a jövőben tízévente lesz csak fehér karácsonyunk. Allaga Tamással, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelző meteorológusával beszélgetünk a részletekről.

Vajon lehet-e már tudni, hogy milyen telünk lesz? Egyáltalán, hogyan készülnek az időjárás-előrejelzések? Na és mennyire tartja megbízhatónak ezeket egy szakember? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következő percekben Allaga Tamással, a Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelező meteorológusával.