A tárlaton látványos, óriási méretű méhek, mézcsorgatók, kaptárok és lépek fogadják a látogatókat, akik többek között megismerhetik a beporzó rovarok testfelépítését, szocializációját és védelmét. Arról is információt kaphatnak, hogyan telepítsünk méhbarát kertet, hogyan dolgoznak a méhészek és hányféle méz létezik. Mindezek megtekintése a nyári táborok kiegészítő programja is lehet, hiszen augusztus végéig állomásoznak itt ezek a tárgyak.

Rántott szöcske, sült tücsök, bogárchips, hangyatojás kaviár – ezek csak töredékei azoknak az ételeknek, amelyek rovarokból készülnek és a világ számos pontján, például Mexikóban előszeretettel fogyasztják.

A világ legcsodálatosabb növényeinek nevezte el és az evolúció csodáinak tartotta a rovarfogó növényeket Charles Darwin az 1875-ben kiadott művében. Németh Anikó, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének igazgatója elmondta, a rovarfogó növények bámulatos alkalmazkodóképességgel rendelkeznek és szinte a jég hátán is képesek megélni.

Az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpont munkatársi azt kérik, ha valaki bárhol az országban talál egy tirgrisszúnyogot, azt fényképezze le, és ha tudja, a rovart is küldje el a központba.

Kora tavasztól egyre több időt töltünk a szabadban, ami a rovarcsípés esélyét is megsokszorozza. A méh, vagy darázs által okozott csípés helyén kialakuló fájdalmas, piros duzzanat nagyon kellemetlen tud lenni, leggyakrabban azonban a kellemetlen érzésen kívül nem jár egészségügyi kockázattal.

A nyár a rovarok szempontjából ideális évszak arra, hogy új tanyát verjenek a lakásban, észrevétlen beosonjanak egy óvatlanul résnyire nyitva hagyott ajtón vagy ablakon. Ezeknek az illetéktelen betolakodóknak nem számít, hogy városban vagy falun élünk-e, vagy, hogy esetleg földszintes, vagy emeletes házban lakunk. Ha területet akarnak foglalni, akkor meg is teszik.