Javasolják, hogy legyen újra vásárlási idősávja az időseknek, hogy tiltsák be vagy legalább korlátozzák a sporteseményeken a nézőszámot, és az elektív, azaz a tervezhető egészségügyi ellátások felfüggesztését is javasolják.

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a koronavírus-járványhoz? Miért volt nagyobb a félelem márciusban, mint szeptemberben, amikor most ráadásul még jóval több fertőzöttről is van tudomásunk? Egyáltalán, mi határozza meg azt, hogy az emberek mitől félnek? Lehet-e racionális a félelem? A következő percekben Szántó Richárddal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Fél évvel a koronavírus-járvány kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek száma emelkedik, ezért egyre több ország kényszerül ismét korlátozások bevezetésére. Magyarország keddtől lezárta határait.

Májusban regisztráltak utoljára annyi koronavírus fertőzöttet Magyarországon, mint az elmúlt napokban. Hogy ez már a járvány második hulláma-e, az jóformán mindegy, mert a lényegen nem változtat: fegyelmezetten figyelni kell a kötelező maszk használatra - mondja Kemenesi Gábor virológus. A szakember szerint ha ezt nem teszik meg az emberek, idővel akár komolyabb járványügyi szabályozások is jöhetnek. Mi lesz az iskolákkal, egyetemekkel, és merjük-e még meglátogatni az idős rokonainkat? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ Kemenesi Gábor virológussal, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársával.

Amióta tart a koronavírus-járvány, többektől kértünk interjút, akik megfertőződtek, és akár kórházba is kerültek. Szerettük volna, ha elmondják, mit tapasztaltak meg. Eddig egyikük sem vállalta az interjút. Biró Csongor azonban kivétel volt. Most az Európa Rádió hallgatóinak is elmeséli, hogyan vezetett az útja egy egyszerű megfázásnak hitt betegségből, a fertőző osztályra, ahol 22 napot töltött. Biró Csongor eddig is komolyan vette a járványt, használt maszkot, fertőtlenítette a kezét, de azóta, hogy megjárta a Szent László Kórház infektológiai osztályát, már rá is szól azokra, akik nem használnak maszkot ott, ahol az kötelező lenne.

A lakosság körében végzett online kutatásban egyebek mellett az összezártság hatásairól kérdezték az embereket, mennyire kellett átszervezni a tevékenységüket, közösségi kapcsolataikat és munkájukat. Kutatásaik eredményét egy online-kötetben foglalták össze. Dr. Szabó-Tóth Kinga a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese, és az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője a vendégünk.