A Debreceni Református Kollégium és Nagytemplom 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején betöltött szerepét ismerjük. 1849. április 14-én itt fogadta el az ideiglenesen Debrecenben ülésező magyar országgyűlés a Függetlenségi nyilatkozatot, és mondta ki ezzel a Habsburg-ház trónfosztását. Arról azonban keveset hallhatunk, hogy a református egyház lelkészeinek és világi tagjainak milyen szerepe volt az eseményekben és hogyan élt a forradalom után a reformátusság.

Már egyre inkább elhagyjuk a koronavírus kitudja hányadik hullámát. Miskolcon az Alsóvárosi Református Egyházközségben is számos jel utal arra, hogy a vírus enyhül. Egyre többen mernek ugyanis közösségbe menni, istentiszteletre.

A Tiszántúli Református Egyházkerület huszonhárom lelkes lelkipásztor összefogásával március 6-ától böjti sorozatot indított hivatalos felületein „Jézus kérdez” címmel. A rövid igei meditációk az evangéliumokban fellelhető jézusi kérdésekkel foglalkoznak.

Aktív hitéletet él a Nyírségi Református Egyházmegye. Legutóbb az ificsapat indult útnak és túrázott a Zemplénben. Az egyházmegye lelkipásztorai igyekeztek úgy megszervezni az eseményt, hogy ne csak a testnek, hanem a léleknek is felemelő legyen.

Az Ukrajnában kialakult háborús helyzetre elsőkként reagáltak a református közösségek: azonnali segítséget nyújtottak és nyújtanak azóta is a határon a menekülteknek.

Egy 2016-ban indult turisztikai pályázatnak köszönhetően teljesen megújult kívül-belül a templom. A pályázat része a turisztikai fejlesztés is, így a torony is láthatóvá vált, valamint májusra elkészül a múzeumi rész is.

A gyülekezet Segélyalapot hozott létre és közös imádságot is szervezett a debrecenieknek. Az alkalmon a Debreceni református Hittudományi Egyetem hallgatói is részt vettek.

A kárpátaljai református püspök az Európa Rádiónak adott interjújában arról is beszélt, hogy arra kérte a lelkészeket, gondnokokat, presbitereket, hogy maradjanak a szolgálati helyükön.

2019-ben kezdődött, ám a pandémia miatt a félévesre tervezett sorozat 3 évig tartott. A célja az volt, hogy a több mint 200 éves debreceni reformátusság történetére visszatekintve megmutassák a közösség értékeit kulturális és egyéb rendezvények keretében.

Azzal a céllal indult a program, hogy bizonyos témákat a templomokon kívül beszélhessenek meg történelmi keresztény egyházak papjaitól, lelkipásztoraitól az emberek. Az ötlet nagyon nagy népserűségnek örvendett, mára egy országos programmá nőtte ki magát, rendszeres találkozókkal, különleges résztvevőkkel és helyszínekkel.