A pusztán zajló különböző felújítások fejlesztések több létesítmény bezárását tették szükségessé, ráadásul a pandémia miatti korlátozások hónapokon át nem engedték a vendégek zárt térben való fogadását. Mindezek ellenére a tavalyi évhez képest 30-40-50%-os látogatószám emelkedésről számolt be az igazgatóság ökoturisztikai szakembere.

A program 1997-ben kezdődött, amikor idetelepítették az állatokat, mára 3 ezer hektáron megközelítőleg 300 állat él teljesen természetes körülmények között. A cél, hogy rendben tartsák a füves pusztát, emellett biztonsági géntartalékot jelentenek, illetve tanulmányozzák a vadlovakat és szokásaikat a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai. Néhány éve pedig a Debreceni Egyetem szakembereivel drón segítségével figyelik az állatokat.

A Hortobágy hagyományosan kedvelt állomáshelye az őszi madárvonulásoknak. A természetvédelmi szakemberek 10 évnél is hosszabb ideje figyelik és számolják az itt megpihenő darvakat. A madarak 3-4 hete érkeztek a pusztába, akkor több száz egyed volt jelen, az elmúlt hétvégén végzett első szinkronszámlálás során 45 ezer darvat dokumentáltak.

A díjra már több éve a jól működő, korszerűen felszerelt agrárgazdaságokat lehet nevezni. Fontos szempont még a harmonikus, a tájjal összhangban lévő, az ott dolgozóknak és a látogatóknak egyaránt vonzó környezet is. A hortobágyi társaság az „állattenyésztő birtok” kategóriában győzött, majd a rangos szakmai zsűritől átvehették a fődíjat is. Medgyesi Gergelyt, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. vezetőjét kérdeztük.

Különlegessége az idei alkotótábornak, hogy augusztus 19-én Tiszafüreden a város főutcáján, majd augusztus 20-án a Virágkarneválhoz kapcsolódóan Debrecenben a Medgyessy sétányon festenek és fotóznak a művészek, akiktől a járó-kelők kérdezhetnek is.H. Csongrády Mártával, a Hortobágyi Káplár Miklós művésztelep vezetőjével beszélgetünk.

A karikás ostor a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között -áll az indoklásban. Szabó István népi iparművész az apropó kapcsán vendégeskedett az Európa Rádió Debreceni stúdiójában.

A programokhoz előzetes regisztrációt követően csatlakozhatnak az érdeklődők. Már korábban beszámoltunk róla, hogy az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közreműködésével az Igazgatóság 15 elektromos kerékpárral gazdagodott, melyekkel váltakozva hortobágyi és tiszafüredi indulással hirdetik a hosszabb és rövidebb túrákat.

A tavaszi kihajtási ünnep népszerű a látogatók körében a hortobágyi pusztán. A pásztor-hagyományokhoz igazodó programon idén a járvány miatt nem láthatták az érdeklődők, ahogy a szürkemarhák, a nóniusz lovak, a racka és merinó juhok a téli szállásokról kiköltöztek a legelőkre. A gulyások, csikósok, juhászok természetesen ettől függetlenül elvégezték a munkát és számba vették, milyen szaporulattal vágnak neki a következő időszaknak. A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, Medgyesi Gergelyt Oláh Ilona kérdezte

Európai Uniós támogatással, csaknem 1milliárd forintból valósítja meg a Hortobágyi Nemzeti Park a Hortobágy és Nagykunság természetvédelmi tájegységek vizes élőhelyeinek helyreállítását. A komplex tájrehabilitációs program részeként 21 ponton végeznek infrastrukturális beruházásokat, például csatornák rekonstrukcióját, vizes műtárgyak építését, javítását. A támogatási szerződést már évekkel ezelőtt aláírták, de most fordulhattak a megvalósítás szakaszába, ezért a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága online projektnyitón tájékoztatott a tervezett munkálatokról.

Ekkor érkeznek Afrikából az elvándorolt állatok is, így a fészekfoglalás szempontjából ugyancsak fontos ez az esemény. Az érdeklődők idén a vírushelyzet miatt online formában, március 15-én, délben a Madárkórház facebook oldalán követhetik nyomon 50 gólya szabadon engedését.