Szemészek, fogorvosok, pszichiáterek és háziorvosok is dolgoznak már covid osztályokon, annyira kevés az orvos, és olyan sok a beteg. A Magyar Orvosi Kamara szigorúbb járványügyi szabályokat javasol.

Javasolják, hogy legyen újra vásárlási idősávja az időseknek, hogy tiltsák be vagy legalább korlátozzák a sporteseményeken a nézőszámot, és az elektív, azaz a tervezhető egészségügyi ellátások felfüggesztését is javasolják.

Bodrogi László a Nyíregyházi Közterületfelügyelet igazgatója rádiónknak elmondta: a kormány a vírushelyzetre vonatkozó minden rendeletét a rendőrség illetékes betartani. A közterületfelügyelőknek az a feladatuk, hogy ha valaki nem tartja be a szabályokat, azt jelezzék a rendőrségnek

A koronavírus második hullámában a fertőzés terjedésének lassítása érdekében újabb szigorítások bevezetésére volt szükség Magyarországon. Ezek egyike, hogy október elsejétől minden oktatási intézményben mindenkinek kötelező belépés előtt ellenőrizni a testhőmérsékletét.

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a koronavírus-járványhoz? Miért volt nagyobb a félelem márciusban, mint szeptemberben, amikor most ráadásul még jóval több fertőzöttről is van tudomásunk? Egyáltalán, mi határozza meg azt, hogy az emberek mitől félnek? Lehet-e racionális a félelem? A következő percekben Szántó Richárddal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

A szakember szerint bár úgy tűnhet, unalmas papagájszerű ismétlés ez, de a legfontosabb továbbra is a maszk használat, a gyakori kézmosás és a távolságtartás. Szerinte a tavaszi járványidőszak csak gyakorlat volt ahhoz képest, ami most ősszel vár ránk. Kemenesi Gábor virológussal, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársával beszélgetünk.

A protokollt az adott intézmény helyi sajátosságai szerint kell alkalmazni, de még így is sok kreativitást igényel az intézményvezetőktől és a pedagógusoktól ennek betartatása és kivitelezése. Például a közösségi terekben a szociális távolság megtartása a létszám korlátozásával (mondjuk a csengetési rend eltérő megállapításával), a közösségi terek felosztásával valósítható meg. Ahol ez nem biztosítható, ott javasolt a maszk viselése a felső tagozatos és középiskolás tanulók számára.

13,5%-al esett vissza a magyar gazdaság a koronavírus-járvány első hónapjaiban. A következő negyedévben már jobbak lehetnek az adatok, a teljes évre vonatkozó adatok viszont biztosan a visszaesésről szólnak majd. Az Európa Rádió által megkérdezett szakember szerint a tavalyi színvonal elérése csak 2022-ben reális. Karsai Gábort, a GKI vezéirgazgató-helyettesét kérdeztük.

Májusban regisztráltak utoljára annyi koronavírus fertőzöttet Magyarországon, mint az elmúlt napokban. Hogy ez már a járvány második hulláma-e, az jóformán mindegy, mert a lényegen nem változtat: fegyelmezetten figyelni kell a kötelező maszk használatra - mondja Kemenesi Gábor virológus. A szakember szerint ha ezt nem teszik meg az emberek, idővel akár komolyabb járványügyi szabályozások is jöhetnek. Mi lesz az iskolákkal, egyetemekkel, és merjük-e még meglátogatni az idős rokonainkat? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ Kemenesi Gábor virológussal, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársával.

A veszélyhelyzet véget ért, de a világjárvány nem, és a vírus még itt van közöttünk - mondja Kemenesi Gábor virológus. A szakember szerint a józan ész határin belül óvatosnak kell maradnunk, azaz zárt térben hordjunk maszkot, tartsunk távolságot másoktól, és gyakran mossunk kezet. Szerinte a második hullám nagyon valószínű, és ez a többi koronavírust ismerve általában nagyobb is lehet, mint a tavaszi volt. A virológust személyes szokásairól is kérdeztük, azt mondta, ő nem fog kezet kollégáival, nem megy étterembe sem külföldre nyaralni, a nagymamáját viszont meglátogatja, de a puszilós-ölelést elhagyja. Kemenesi Gábor biológust, virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársát hallják.