A régi korok legfontosabb érintkezési formájának számító képes levelezőlapokon nyomon követhetjük az egyes szokások, társas érintkezési formák változását éppúgy, mint a városok arculatának alakulását. Majoros Judit, az ország legjelentősebb képeslapgyűjteményével rendelkező szerencsi Zempléni Múzeum igazgatója a képeslapkiadás történetét mutatta be a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum várostörténeti teadélutánján. Beszélt a képes levelezőlap műfajának fejlődéséről, a képeslapról, mint a hely- és életmódtörténeti kutatások egyik fontos forrásáról.
Ez a kerek évforduló az egyik oka, hogy 2023-ra Irodalmi emlékévet hirdetett Debrecen városa. A jubileumi rendezvényekhez természetes módon csatlakozik a református egyház és a Debreceni Református Kollégium. Az események sorát egy különleges festmény bemutatójával és a hozzá kapcsolódó konferenciával nyitják. A képről és a „Petőfi és a Debreceni Református Kollégium” című emlékülésről Csorba Dávidot, a Debreceni Református Kollégium Múzeumának igazgatóját kérdeztük.
Szabadfalvi József 1973-ban Miskolcra került, a Herman Ottó Múzeum élére, 1990-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. Az ő vezetése alatt teljesedett ki a megyei múzeumhálózat, ugyanis eltökélt szándéka volt, hogy minden régiónak legyen önálló múzeuma.
A parasztházból átalakított, foglalkoztatóként is használható új múzeumi részt a Cigánd Város Napja és az államalapítás ünnepe kapcsán megszervezett, két napos ünnepségsorozat keretében adták át.
Csontváry, Rippl-Rónai, Mednyánszky, Vasarely, Erkel aranykoszorúja, Kossuth úti táskája, Gárdonyi naplója, honfoglaláskori tarsolylemezek, bronzkori aranyak, és a többi 150 kiemelkedő műtárgy 67 vidéki múzeum legféltettebb kincseiből.
A Múzeumok Éjszakája programjai Debrecen belvárosának szinte minden szegletében megjelennek június 25-én szombaton. Tíz helyszín és környéke szerepel az idei, egyre növekvő kínálatban, így elmondható, hogy igazi városi nagyrendezvénnyé vált a Múzeumok Éjszakája.
A nyári időszakban már meglátszott, hogy nagy a kulturális éhsége a miskolci lakosoknak, hiszen több, mint tizenhétezer látogató fordult meg a múzeumban.
A különleges ókori leletek Déri Frigyes gyűjteményével érkeztek a múzeumba 1925-ben. Az egyik szarkofág az elmúlt esztendőben ismét elköltözött az intézményből, hogy a fővárosban a Szépművészeti Múzeumban nyílt „Amenhotep és kora” című nagyszabású kiállítást gazdagítsa. Három és fél hónap után az egyiptomi koporsó visszatért Debrecenbe így lakója a 3400 éves múmia ismét a nyughelyére került.
