A fal leginkább Kiskundorozsma 20. századi történetét mutatja be. A fotók jelentős részét Vass József, nyugdíjas kőfaragó, a kiskundorozsmai szélmalom gondnoka gyűjtötte össze az elmúlt 30 évben. Rádiónknak elmondta, hogy nagyon büszke erre a falra, mert a képek megmutatják, hogy a dorozsmaiak honnan jutottak el idáig, és hogy hova tartanak a jövőben.

Egy eltűnő futballvilág képeit, relikviáit, a vidéki focipályák, fociélet semmivel össze nem hasonlítható hangulatát mutatja be a Hátsó füves című kiállítás, amely az elmúlt hétvégén nyílt meg a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban.

EB-lázban ég Európa, és Magyarország is. A Labdarúgó Európa Bajnokság előtt nem sokkal került a boltokba a Focikvíz társasjáték, amelynek ötletgazdái, a miskolci Molcsán György és a tiszaújvárosi Birk Tamás. Csaknem két év telt el az alapötlettől a megvalósításig.

A kutatás másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött, aminek az eredménye lett a kiadvány. Sok munka előzte meg a könyv megjelenését, hisz előtte elvégezték a terület felmérését, a temető megtisztítását, illetve folyamatos karbantartását, a sírkövek feltárását, a hősi halottak neveinek rekonstruálását, majd ezután következett a történelmi kutatást.

Foglalkozik a muhi csatával és a tatárjárással, elkalauzol bennünket a Buda török alóli felszabadulása utáni időkbe, majd az 1848-49-es vérzivataros időszakba is betekintést enged. Autentikus, részletgazdag képet fest szereplőiről, mindezt pedig rendkívül olvasmányos stílusban. A szerzővel beszélgettünk.

Célja mindig is a minőségi tartalmak készítése volt, amely nem csak a helyiekkel ismerteti meg a várost, hanem a nagyvilágnak is elviszi annak érdekességeit. Nagyon széles skálán tárja fel a múltidéző honlap, hogy Miskolcon az elmúlt századokban milyen volt az élet.

Gyakran hangoztatják, hogy Sárospatak története Magyarország története kicsiben. Ha ez nem is teljesen igaz, mindenképpen kevés város mondhatja el magáról, hogy olyan sorsfordító események történtek és olyan személyek fordultak meg a falai között, amelyek és akik meghatározói voltak hazánk történelmének, művelődéstörténetének.

A Miskolci Német Nemzetiségi önkormányzat gondozásában megjelent tanulmány-kötet Kis József főlevéltáros és dr. Kunt Gergely történész kutatásai által a kényszermunkára elhurcoltak személyi adatait teszi közzé. Valamint azt, hogy mi történt az itthon maradottakkal, mi történt azokkal, akiket elvittek - döntően a Donyec-medencébe, Dombaszk vidékére, kétezer kilométerre az otthonuktól, Miskolctól. Lange Lászlóval a Miskolci Német Nemzetiségi önkormányzat elnökével beszélgetünk.

Reiman Zoltán ezer szállal kötődik Miskolchoz, itt született, nőtt fel, és ma is itt él feleségével és két gyermekével. Munkája mellett igyekszik megismerni a város történelmének legapróbb részleteit, és amit megtud, azt szívesen osztja meg másokkal is blogján, köteteiben és előadásokon is.

A karácsony ünneplésének, illetve az előkészületeknek az a koreográfiája, amelyet többé-kevésbé ma is követünk, a 19. század első felében alakult ki, és a második felében terjedt el a szélesebb körben a városlakó középrétegek körében. A szokások és hagyományok mára már nagyon sokat változtak, ezt a gazdaság is generálja. Az ajándékozás és a családi együttlétek is átalakultak.