Már 1918-ban megszállták szerbek és franciák Magyarország déli részét, köztük olyan városokat is, amelyeket végül nem csatoltak el a trianoni szerződés értelmében. Pécs, Baja és Mohács térségében egy bő hétig még egy új állam is létrejött, ám a magyar katonák bevonulásával ez megszűnt. A mai határtól eltérően Baját a szerbek szerették volna megszerezni, de ez végül nem sikerült nekik.

102 éve ért véget az I. világháború. 1918. 11. hó 11-én, 11 óra 11 perckor írták alá a háborút lezáró békét. Godzsák Attila történésszel az évfordulón a sátoraljaújhelyi I.világháborús helyszíneket járjuk végig gondolatban, hiszen a város a háború stratégiai fontosságú pontja volt, s a mai civil szervezetek és hagyományőrző közösségek ápolják és őrzik a nagy háború helyi emlékezetét.

Nyíregyházán nem október 23-án, hanem három nappal később, 26-án kezdődtek az ’56-os események. Ilyés Gábor, helytörténész rádiónknak elmondta: a nyíregyházi származású Tárnok-testvéreket a budapesti tüntetés során meggyilkolták. A Kossuth Lajos, valamint a Vasvári Pál Gimnázium diákjai ezért szerettek volna egy megemlékezést szervezni a tiszteletükre, amit a fenntartók nem engedélyeztek.

Miért akarták még Békéscsabát is megszerezni a románok? Hogyan lehet két Nagylak - egy Magyarországon, egy Romániában? Miért vágták ketté Kötegyán község vasútállomását? Miért voltak ennyire fontosak a vasútvonalak a határmegállapításnál? És vajon, miért nem volt elég erős az amerikaik hangja, akik azt mondták, a vasút nem lehet szempont egy határ meghúzásnál, hiszen azt könnyen meg lehet építeni? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a trianoni határainkat boncolgató sorozatunkban. Timár Gáborral, az ELTE Geofizikai Tanszékének vezetőjét hallják.

A Miskolci Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze több mint 40 évnyi színházi pályafutással a háta mögött úgy döntött, hogy a 42 éve megszerzett érettségije mellé idén emelt szintű érettségit tesz társadalomismeretből. A színművészt a tanulás öröme hajtotta, a tudásának bővítése, és az sem volt neki utolsó szempont, hogy sokszor nem értette, miről beszélnek a szociálpedagógus és szociológus gyerekei, ezért kitalálta, hogy felvételizik a Miskolci Egyetem szociológia és kulturális antropológia szakára.

Egy-egy új fizetőeszköz bevezetése mindig gazdasági megfontolásból történt - hangsúlyozta rádiónknak Holmár Zoltán, aki egy kis időutazásra invitálja a hallgatókat. A történész felelevenítette azokat az eseményeket, amikor új pénz került bevezetésre. Az interjúból megtudhatjuk azt is, hogy ki volt az a híres nyíregyházi személy, aki egy bankón szerepelt.

A Nagy Háború elfeledett cigány katonáiról beszélgettünk Scholcz Róbert Gergely régész-történésszel. A magyar nagyközönség napjainkig nem tudja, hogy 1914-1918 között számos cigány katona küzdött a világháborúban szárazföldön és vízen, sőt, „cigány-szerelem” fedőnévvel 1918 őszén magyar csapatokat szállítottak az olasz frontról a nyugati hadszíntérre. Mivel a Monarchiában a cigányságot társadalmi rétegként és nem önálló nemzetiségként kezelték, ezért áldozatvállalásukról, helytállásukról viszonylag keveset tudunk. Az I. világháború centenáriumára vándorkiállítás és könyv született a témában, Hegedűvel és puskával címmel, a nagy háborúban harcoló cigány katonák életéről, szolgálatáról.

A könyv összegzi valamennyi jelenlegi tudományos ismeretet a Tokaji borvidék múltjából, kezdve az 1200 éve elkezdett szőlőműveléstől napjainkig.

Neves Újhelyiek című sorozatunkban Farkas Andor polgármestert ismerhetik meg, aki sorsfordító években, az első világháború idején irányította Sátoraljaújhely mindennapjait.

Lelkész szakszervezet is létrejött száz évvel ezelőtt, a 133 napig tartó Tanácsköztársaság idején. Ennek célja máig homályos, hiszen egyszerre látott el lelkész és egyház - érdekvédelmi feladatokat, és források bizonyítják, hogy a szakszervezet vezetői együttműködtek az állampárttal is. Csűrös András református lelkész, történész a Tanácsköztársaság és a református egyház viszonyát kutatja. Vele beszélgetünk a következő percekben.