A tölgyfák az európai kultúrában már több ezer éve jelentős szerepet játszanak, az istenek fájaként tisztelte és tiszteli több nép, méltóságteljes megjelenése, barázdált kérge, jellegzetes levele és lombkoronája miatt hazánkban is különleges helyet tölt be a természetszeretők szívében.

Vajon aki megáll Nyíregyházán a Kossuth téren a város idei, 13 méteres karácsonyfája előtt, elgondolkodik –e, hogy honnan érkezett, hol nőtt fel, hol nőtt ilyen szépre, nagyra?

Nyíregyháza közterületein 100-150 fafajta található és jellemzően 20-25 fajból van a legtöbb. De ha ennél több és pontosabb információra lenne szükségünk, akkor egyelőre nem találunk erre vonatkozó kimutatást – állítja a Zöld Akciócsoport. Ezért határozták el, hogy önkéntesek segítségével felmérik Nyíregyháza faállományát – amelynek várhatóan többszörös haszna lesz a fákra és ránk nézve is. Dr. Szigetvári Csaba szakmai koordinátort kérdeztük a részletekről.

Magyarországon már 2010 óta rendezi meg a versenyt az Ökotárs Alapítvány. Évente átlagosan 35 fát neveznek be az emberek. Ebből választja ki a szakmai zsűri azt a 12 fát, amire a későbbiekben a nagyközönség szavazhat. Így kerültett be idén Miskolc valószínűleg legöregebb példánya, a bulgárföldi fekete nyárfa is. A fát Hollósy András önkormányzati képviselő nevezte be a versenybe, aki elmondta miért is különleges ez a fa.

Az Agrárminisztérium 2019-ben meghirdetett Országfásítási Programjában mintegy 5 tonna kocsánytalan tölgy makk és 150 ezer csemete került elültetésre. Az erdőgazdaság tervei között szerepel további 40 hektáron őshonos fafajokból álló, elegyes, változatos erdőterület kialakítása.

A „kultúra párosa”- a debreceni Csokonai Színház előtt álló japánakác páros nyerte Magyarországon az Év fája kitüntető címet, mellyel indulhat az Európa Fája címért 16 ország nevezett fáival versengve. A szavazás már február elsején elindult és a hónap végén le is zárul.

A Csokonai Színház előtt álló csüngő japánakác páros az Év Fája vetélkedő döntőjébe került. Ezúttal a Debreceni Zöld Munkacsoport terjesztette fel szavazásra a különleges növényeket, melyek életkorát a vizsgálatok alapján majdnem 100 évre becsülik a szakemberek.

A 10ezer fő alatti települések jelentkezhetnek, június 30-áig kell regisztrálniuk, majd július 5-én az online felületen kell konkrétan igényelni azokat a csemetéket, amelyeket szeretnének elnyerni. A szakemberek 19 belterületre való, Magyarországon honos fafajt ajánlanak, ezekből lehet válogatni. A sikerrel pályázó falvaknak, kisvárosoknak csak az ültetésről és a növények ápolásáról kell gondoskodniuk, a fák, a szükséges egyéb anyagok és a szállítás költségeit is fedezi a program.

A Madarak és Fák napja alkalmából fát ültetett a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében a Debreceni Református Kollégium Múzeumának fiók intézménye, a Szabó Magda Emlékház, a Dóczy Gimnázium és a Debreceni Nagyerdőért Egyesület. Szimbolikusan egy himalájai cédrust választottak, egy ellenálló, hosszú életű, örökzöld fafajtát. Az intézmények között ezzel tovább erősödött az eddig is működő jó kapcsolat. A faültetéssel egyben Szabó Magda Kossuth-díjas íróra, a cívisváros szülöttére is emlékeztek.

A Karácsony szimbóluma a fenyőfa, melyet a termelők már november végén kivágnak és szállítanak az árusítóhelyekre, nem ritkán más országokba. Érdekes módon hozzánk a Dániából érkezik a normand fenyő, hazánkból a lucfenyőt exportálják külföldre, mert ott jobban megfizetik. A vásárlói igények, akárcsak az árak is rendkívül különbözőek, ahogy azt hallani fogják következő beszélgetésünkben.