A lakosság körében végzett online kutatásban egyebek mellett az összezártság hatásairól kérdezték az embereket, mennyire kellett átszervezni a tevékenységüket, közösségi kapcsolataikat és munkájukat. Kutatásaik eredményét egy online-kötetben foglalták össze. Dr. Szabó-Tóth Kinga a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese, és az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője a vendégünk.

Ön elmert menni templomba tegnap? Vagy még inkább online követte az istentiszteletet? Hogyan élte meg a karantén időszakát, azt, hogy a templomok zárva voltak? Változott-e a hitélete, Istenkapcsolata? Többet, vagy éppen kevesebbet imádkozott? Úrvacsorázott-e a tévé előtt húsvétkor? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoportja, egy online kutatás keretében. A részletekről Ilyefalvi Emese néprajzkutatót, a kutatócsoport tudományos munkatársát, az ELTE BTK Folklore Tanszékének tanársegédjét kérdeztük.

A kutatók azt is vizsgálják, melyek azok az úgynevezett antivirális szerek, amelyek segíthetnének a betegség leküzdésében azoknak, akik már megfertőződtek a koronavírussal. A kutatók az egész világon együttműködnek, és együtt kutatják a koronavírust. A részletekről Kemenesi Gábor biológust, virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársát kérdeztük március 5-én este, az interjút felvételről hallják.

Ez a mottója a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom országos online kutatásának, amivel azt vizsgálták, mekkora esélyük van a gyermeket vállaló anyukáknak, apukáknak, hogy a szülési szabadság után visszatérhessenek a munkahelyükre. A visszafoglalkoztatás olyan terület, amiben – az eredmények szerint – még sokat kellene fejlődni, de azért vannak pozitív tapasztalatok, példák is.

Dr. Peták István nemzetközileg elismert kutató, aki elsőként kezdett foglalkozni a rákkutatásban egyénre szabott molekuláris diagnosztikával. A bioinformatikában úttörőnek számító Gabriel nevű szoftverük, segít a specifikus gyógyszeres kezelések kialakításában az egyénre szabott orvoslásban.

A gerinckutatás hatalmasat fejlődött az utóbbi 30 évben, a terápiás megközelítések többsége azonban sajnálatos módon, a 70-es évek előtti tudományos modellekre épül. Az ADT a modern kutatásra épít, erről kérdezzük Mile Marianna gerincspecialista gyógytornászt.

Székely Tamás professzor a 80-as évek végétől kutatja a parti madarak viselkedését. Ma a világ 20-25 országában folytat megfigyeléseket, 150-200 neves kutatóval áll kapcsolatban. Egyedülálló megfigyelései vannak, amelyet tankönyvek használnak fel. Angliában kutató professzor, négy egyetemen vendégprofesszor, többek között a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Többek között a fizika, a kémia, a csillagászat, a géptan, a robotika, a gazdaság és a turizmus témaköreiben kínál érdekes előadásokat, bemutatókat, valamint kísérleteket a Kutatók éjszakájának pénteki programsorozata a Nyíregyházi Egyetemen. A tudomány iránt érdeklődőket mintegy nyolcvan program várja majd az egyetem campusán és kihelyezett tanszékein. Halkóné Dr. Rudolf Éva, a Nyíregyházi Egyetem Igazgatási és Humánpolitikai Központ központvezetője volt rádiónk vendége, vele beszélgettünk a témában.

A Magyar Nemzeti Levéltár Hetedíziglen címmel családtörténet-kutatást népszerűsítő és segítő projektet indít. A program célja, hogy minél többen, minél mélyebben megismerjék a családjukat. A megyei levéltárakban felnőtteknek szóló családtörténeti kurzusokat, illetve a felsőtagozatos és gimnazista diákoknak szóló leváltár-pedagógiai órákat tartanak. A Borsod megyei levéltárban idén ősszel négy foglalkozást tartanak, az első október 4-én jövő héten pénteken lesz - tudatta rádiónkkal Kiss József igazgató.

Ismét találkozót szerveznek a Családfakutatók augusztus 30án, a nyíregyházi Vasutas Művelődési Házban.