Ha azt mondom Makó, azt mondod hagyma. A két fogalmat azok a makói polgárok társították össze örökre, akiknek megélhetést adott és ad ma is ez a növény. Ám míg, 20 évvel ezelőtt Makó térségében 1500–2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel a gazdálkodók, addig mára húsz-harminc hektárra szűkült.

Már elindult a Virginia dohány felvásárlása Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A tavalyi aszályos év után, 2023-ban az egyenletes csapadékeloszlásnak köszönhetően a termés minősége és mennyisége is optimális.

Beh Mariann mindig is a természetben, a kertben érezte magát a legjobban, így nem véletlen, hogy Kertészeti Egyetemet végzett, ahol többek között gyógy- és füszernövénytermesztést tanult. 2014-ben álmodta meg a Bazsalikomos kert oldalt, ahol szakmai tanácsokkal látja el az érdeklődőket, blogbejegyzéseket ír, sőt a Szabadszállási melletti kertjükben termő növényekből készült prémium minőségű teákat, fűszersókat, lekvárokat, pestókat értékesíti.

Míg a 2021-es évben rekordtermést, ezzel együtt rekordbevételt értek el a gazdák, addig a 2022-es aszály pont az ellenkezőjére fordította a jövedelmezőséget.

A kender az egyik legősibb haszonnövény, több mint 9 000 éve ismerjük. A világon 60–70 000 hektáron termelik, ebből az Európai Unióban mintegy 15–16 000 hektár található.

A levendula nyugtat, altat és fertőtlenít, készíthetünk belőle szirupot, teát, de akár bort, kávét vagy pogácsát is ízesíthetünk vele. Ez a gyógynövényfajta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is egyre népszerűbb. A nyíregyházi Kricsfalussy Mária négy évvel ezelőtt alkotta meg levendula ültetvényét egy nyìrgelsei földterületen, ahová angol és francia levendulákat ültetett.

Magyarországon több mint 3000 hektáron termelnek dohányt, a területek 80%-a Szabolcsban van. A tavalyi gyengébb termés után idén bizakodnak a gazdálkodók. A hazai dohánytermelőket a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége fogja össze. Új elnökük szeretné elérni, hogy ne csökkenjen tovább a hazai dohánytermelés. A részletekről Kenyeres Sándort, a MADOSZ új elnökét kérdeztük.

A sütőtök hazánkban nem tartozik a jelentős zöldségfélékhez termőterületét tekintve. Inkább házi kiskertekben termesztik, mindazok, akik kedvelik. Bizony, merthogy nem a legnépszerűbb étek, pedig rendkívül kedvezőek az élettani hatásai, csak hogy néhányat említsünk: javítja a látást, szépíti a bőrt és kutatások bizonyítják, hogy tartalmaz egy vegyületet, mely jótékonyan hat a hiperaktivitásra.

Ha magról nevelünk egy fenyőfát, három év alatt csak néhány centis lesz. Egy másfél-két méteres fenyő átlagosan 12 éves. Magyarországon főleg az Őrségben és Zalában vannak a legnagyobb fenyőfa termesztők, de az Északi-Középhegységben is találhatóak szép számmal. Bár elég fenyőfa van hazánkban, bizonyos fajtákat Dániából és Németországból importálnak, míg hazai lucfenyőket Olaszországba és Ausztriába exportálnak. A klímaváltozás azonban valamennyi fenyőfa termesztését meg fogja nehezíteni a jövőben. A további részletekről Orlóci Lászlót a Magyar Díszkertészetek Szakmaközi Szervezetének elnökét kérdeztük, akitől tippeket is kérünk arra, hogy hogyan maradhat minél tovább szép a karácsonyfánk.

10-20 százalékkal drágulhat a dióbél ára, mert a klímaváltozás következtében Magyarországon is megjelent a dióburok fúrólégy, és az új kártevő ellen főleg a szórványültetvények tulajdonosai nem védekeztek. Magyarországon egyébként közepes mennyiségű az idei termés, 7 ezer tonna dióval számolnak a szakemberek. Ennek fele itthon fogy el, a másik felét Angliába, Németországba, Ausztriába és Svájcba exportálják. A részletekről Apáti Ferencet, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökét kérdeztük.