A zempléni erdőkbe többen látogattak ki, hogy kis kosarukba gyűjtsenek az ízletes és egészséges táplálékból. Sokan azonban nem tudják, hol, hogyan, milyen módon érdemes gyűjteni a gombákat.

Megvédik az emberi hatásoktól, és megpróbálják megőrizni jelenlegi formájában az Újszentmargita mellett található Tilos-erdőt. A terület eddig is védett volt, de most egy új jogi szabályozás miatt még inkább meg van rá a lehetőség, hogy érintetlen maradjon. Nem lehet a területről például fát kivágni, és csak úgy túrázni sem szabad ott - ehhez külön engedély szükséges. A Tilos-erdő egy olyan természeti kincs, amely nem csak Magyarországon, de világviszonylatban is ritkának számít. Tihanyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa, a Hortobágy Tájegység vezetője azt mondja, a mai körülmények között egy ilyen erdő már nem tudna kialakulni a Hortobágyon.

2 millió fát ültetnek el még idén tavasszal száz településen és azok határában, az állami erdőgazdaságok bevonásával - mondta el az Európa Rádiónak adott interjújában Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár. Emellett támogatásokat, pályázatokat írnak ki gazdáknak erdőtelepítésekre. Lesz civileknek, önkormányzatoknak, iskoláknak egyházközségnek szánt fásítási pályázat is. Az is tisztázódott, hogy megyénként, évente telepítenek majd egy erdőt, amelyben az adott év újszülöttjei után tíz-tíz fát ültetnek majd el. 2050-re cél, hogy Magyarország 27 százalékát erdő fedje.

A klímaváltozás és a szú bogarak magas száma miatt Magyarországon már jelentősen visszaszorult a luc fenyő. A jelenség Ausztriát, Csehországot most éri el. Itthon ráadásul a néhány éve megjelent csipkés poloska a tölgyeseket támadja. A szúnak van természetes ellensége, a szúfarkas - ez egy másik rovar - de egyelőre a szú áll nyerésre, mert gyorsabban szaporodik és több van belőle. A következő percekben a hazai fenyvesekről, a kártevőkről, és a védekezés lehetőségéről beszélgetünk Lakatos Ferenccel, a Soproni Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetének intézetigazgatójával.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is csatlakozott az Agrárminisztérium által meghirdetett Országfásítási Programhoz. Putnok, Dubicsány és Tardona községek határában csaknem 15 hektár erdőt telepítenek az erdészek. A területek kétharmadán akácos-, egyharmadán cseres és hazai nyaras erdőállományt alakítanak ki. Összesen 64 ezer csemetét ültetnek el - mondta rádiónknak Bányai Péter erdőművelési vezető.

Jellemzően szeptember végén van a gombák nagy őrségváltása. Elmaradoznak a nyári, melegkedvelő fajok, és az egyre vastagodó avartakaró alól előbújnak helyettük az ősziek, hogy a tartós fagyok beálltáig uralják az erdőt. Hajdu Mihály mikológussal, nyugalmazott gombaszakértővel beszélgettünk.

Az Erdők hetére készül a Nyírerdő Zrt. A „Kiből Lesz Az Erdész?”- Erdőismereti Akadályversenyt Nyíregyháza város felső tagozatos tanulóinak hirdették meg, a vetélkedőre 3 fős csapatok jelentkezését várják – tájékoztatta rádiónkat a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola vezetője. Petrilláné Bartha Enikő elmondta: a feladatlapot legjobban kitöltő 6 csapat vesz részt az akadályversenyen.

Erdőket vadítanak vissza több nemzeti parkban egy kísérleti programban keretében.

Magyarországon mintegy 20 féle kullancs él, de nem mindegyik terjeszt az emberre is veszélyes betegséget, és amelyik igen, az sem mindig fertőzött. A kullancs a tölgyerdőket és az árnyékos helyeket kedveli, az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban tartózkodik a legszívesebben.A kullancsok fűről, gazról és bokrokról is ráakaszkodhatnak az ember bőrére. A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Sokan nem gondolnak bele, de leggyakrabban a saját kertjében „kaphat” az ember kullancsot.

Magyarországon több ezer gombafajta van, ebből az étkezési gombák száma viszonylag nagy, a halálosan mérgező gombák száma pedig elég kicsi. Hajdu Mihály mikológus, gombaszakértő, gombavizsgáló szakellenőr az Európa Rádiónak elmondta, fontos, hogy csak olyan gombát szedjünk le, amit ismerünk, és hogy a leszedett gombákat gombaszakértővel bevizsgáltassuk