Idén negyvenkilencedik alkalommal rendezik meg Tokajban az írótábort, amelyre nagyon sok nyíregyházi és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő is ellátogat tudtuk meg a főszervezőtől Papp Für Jánostól. Ebben az évben a Visegrádi országok kerülnek górcső alá az augusztus 23-tól 25-ig tartó táborban.

Kokas Bálintnak a napokban jelent meg a „Hold Túloldalán, végső akarat” címmel az első verses kötete, amellyel egy régóta dédelgetett álma vált valóra. A tehetséges nyíregyházi fiatal költő az interjúban elárulta azt is, hogy nagyon nagy boldogsággal tölti el akkor, amikor azt tapasztalja, hogy egyre több fiatal kezd versírásba.

Az ünnepi könyvhét egyedülálló magyar kulturális rendezvénysorozat, évről évre töretlen sikerrel és népszerűséggel. A könyvfesztivál megtartását a Literatura irodalmi folyóirat főszerkesztője, Supka Géza javasolta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1927. június 5-én Miskolcon tartott évi közgyűlésén.

Fábry Zoltán felvidéki magyar író, publicista, kritikus életét és életművét bemutató vándorkiállítás készített a Magyar Nyelv Múzeuma. Fábry, a felvidéki magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja 51 évvel ezelőtt halt meg. A kommunista hatalom nem támogatta, csupán megtűrte. Életében és írásaiban a vox humana-t, az emberség hangját tűzte a zászlajára.

Az útikönyvként, szöveggyűjteményként és albumként lapozható mű valódi és képzeletbeli sétára egyaránt invitál. A második, kibővített változatban újabb debreceni helyszínekre is rácsodálkozhatnak az olvasók. A könyvet Keczán Mariann irodalomtörténész szerkesztette.

Több új kötettel is gazdagodott a gyermekirodalom a tavalyi évben, amikor egy honlap is elindult, amelyen tájékozódhatnak a szakértők mellett a szülők is. Új trendek is megjelentek, új témákat is hozott a 2020-as év, de még mindig van, amiből kevés születik.

Egy miskolci magyartanár regisztrált a TikTokra és a közösségi oldalon keresztül próbálja az irodalmat és a líra értékét visszahozni a hétköznapokba. Somogyváriné Kóta Melinda, az Avastetői Pattantyús Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola magyartanára. A tanítványain figyelte meg, hogy mit is néznek ma a fiatalok az interneten és mivel lehet megfogni őket.

A rendezvény irodalompolitikai tanácskozásként indult, a rendszerváltás után pedig az egyik legrangosabb irodalmi eseménnyé vált, mely a szakma és az olvasók érdeklődésére egyaránt számot tartott. Az Irodalmi Napok során adják át hagyományosan az Alföld díjakat. Ez most virtuálisan megtörtént, és várhatóan tavasszal, a költészeti fesztivál során személyesen is átadhatják az elismeréseket.

Grecsó Krisztián Vera című regénye nyerte el az idei Libri Irodalmi Közönségdíjat. A szerző szerint ez az elismerés a hazai magándíjak egyik legfontosabb díja. Grecsó Krisztián az Európa Rádiónak elmondta: a 11 éves kislány főszereplőjének alap jellemvonásait a saját gyermekkora, emlékei adták. Regénye bár egy gyerekről szól, a mű nem ifjúsági regény, sokkal inkább egy családi történet. Az íróra saját bevallása szerint nagy hatást gyakorolt rá Szabó Magda, például az Abigéllel.

Kellenek-e a klasszikus irodalmi alkotásokból válogatott kötelező olvasmányok az ember iskolás évei alatt, vagy el kell rakni a hátsó polcra és kortárs művekre cserélni? Évek óta folyik erről a vita. Sokan azzal érvelnek, hogy a mai gyerekek nem értik a klasszikus irodalmi művek nyelvezetét, míg mások azt mondják, hogy tanulják meg, akárcsak a természettudományos tárgyak idegen kifejezéseit. Nyiri Péter irodalomtörténésszel, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatójával arról beszélgetünk, hogy mit jelenthet az ember életében, lelki-szellemi fejlődésében a klasszikus irodalom.