2024-ben ünnepeljük Váci Mihály neves nyíregyházi költő születésének 100. évfordulóját, mely alkalomból a Váci Mihály Társaság Kulturális Egyesület egy egész éves rendezvénysorozatot szeretne a vármegyénkben megvalósítani. Az egyesület alapító elnöke Stick Gyula és a civil szervezet titkára Illyés Péter volt a vendégünk

A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár egyik legértékesebb különgyűjteménye a Kilényi-gyűjtemény, amely egyben az ország egyik leggazdagabb Juhász Gyula-közgyűjteménye is egy olyan hölgy hagyatékából, akihez talán gyengéd szálak fűzhették a költőt.

A Költészet Napján egy irodalmi délután keretében adta át Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés alelnöke az erről szóló oklevelet a 83 éves költőnek, aki hét évtizede ír szakrális verseket, mert mint mondja a neveltetése, a hit és a szeretet kísérte végig az egész életét. A költő jelenleg a 9. verseskötetén dolgozik, melyet ebben az évben szeretne megjelentetni.

A sokoldalú költőnőt sokáig elfeledték, pedig a századfordulós modern líra és Ady vagy a Nyugatosok egyik előfutárának tartják az irodalomtörténészek. Jó ideje már, hogy szülőfalujában, a szabolcs megyei Anarcson igyekeznek folyamatosan kiléptetni ebből az elfeledett szerepből. Kertész Zoltánnéval a Czóbel Minka Baráti Kör titkárával a költőnőről elnevezett általános iskola igazgatójával beszélgetünk.

A József Attila- és Kossuth díjas Váci Mihály emlékét ötven éve őrzi és ápolja Stick Gyula, a Váci Mihály Kulturális Egyesület elnöke, aki szeretné elérni azt is, hogy a megyei értéktárba is bekerülhessen a méltán híres nyíregyházi író, költő munkássága

Korunk talán egyik legtermékenyebb és legkreatívabb írója egy-egy gondolat erejéig saját lelki tapasztalataiba engedett bepillantást. Lackfi János „jóéjtpuszijai” tűzzel, szenvedéllyel szólnak a hitről, istenkapcsolatról, imádkozásról, istenképünkről.

De ennek most vége, indul a nagy versverseny! – ezzel a mottóval hirdetett gyerekeknek versíró pályázatot a Kultúrpart, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrummal és a Magyar Versmondók Egyesületével közösen.

A XX. század klasszikus magyar íróinak futball élményeit, fociról szerzett tapasztalatait és meccseit veszi számba az Ady stoplisban című könyvében Csillag Péter, a Nemzeti Sport főmunkatársa. A tavaly megjelent kötetből kiderül, hogy hol rúgta a bőrt Ady Endre, hogyan került egy focimeccs miatt veszélybe Rejtő Jenő nászútja, vagy hogyan vélekedett Karinthy a számára értelmezhetetlen kezezésről. A könyvet az újhelyi Kazinczy Múzeum Kávéházi délutánok című eseményén mutatta be a szerző.

Tóth-Máthé Miklós 1936. július 7-én született Tiszalúcon. Részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben, saját versét olvasta fel a miskolci Petőfi-szobornál. 1957-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész tanszakára, ahol 1961-ben diplomázott. Kilenc évig vidéki és fővárosi színházakban játszott, és feltűnt filmekben is. Édesanyja vezetéknevét is felvéve Tóth-Máthé Miklósként kezdte meg írói munkásságát. Novelláit országszerte közölték a korabeli lapok. Most egy korábbi portrébeszélgetésünkből vett részlettel emlékezünk a református íróra.