Egy igazi sárospataki pedagógus egyéniségnek, dr. Harsányi Istvánnak állítottak szobrot, amit a Sárospataki Református Kollégium udvarán avattak fel. Az eseményen többen megjegyezték: az országos szinteken is maradandót alkotó, 2002-ben elhunyt pszichológus – tanár máig ható tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a várt avatóközönség többszöröse jelent meg az eseményen.

A karácsony a szeretet ünnepe, de sajnos nagyon sok egyedülálló ember ilyenkor bezárkózik, nem keresi mások társaságát. Ennek oka, hogy magányosnak, elhagyatottnak érzik magukat. Ezért fontos, hogy még inkább próbáljunk odafigyelni egymásra ebben az időszakban - hívta fel a figyelmet Dr. Sárváry Andrea pszichológus.

„Újra hiszek magamban” – ezzel a címmel tartott előadást Miskolcon a Művészetek Házában Almási Kitti, aki 1998-ban végzett az ELTE pszichológia szakán. Ezt követően a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója volt, majd 2003-ban Ph.D. fokozatot szerzett. 2004-ben tette le klinikusi szakvizsgáját. 2000 óta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben dolgozott, a III.-as Pszichiátriai Ambulancián.

Mit kezdünk az otthonról hozott mintákkal? "Ha szüleim elváltak, mi is el fogunk? Ha apám türelmetlen volt velem, én is az leszek a gyerekeimmel? Ha anyámnak nehéz élete volt, nekem is az lesz?”

Szeptembertől, megjelenhetnek az iskolaőrök azokban az intézményekben, ahol kérték. A szakmai szervezetek tiltakoznak az iskolaőrség ellen. Szerintük az iskolai agresszió megfékezésére hatékonyabb lenne a megelőzés és minél több szakember bevonása. Több javaslatot is tettek az iskolaőrség bevezetése helyett. Kétszáz tanulónként szükség lenne egy iskolapszichológusra, aki mindennap ott van az iskolában. Több fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus dolgozhatna a hátrányos helyzetű térségekben. A pedagógiai képzésben tanítani a jövendőbeli pedagógusoknak a konfliktuskezelést. A Miskolci helyzetről Molnár Zoltán a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pedagógus szakszervezet elnöke számolt be.

Idén tavasszal a koronavírus-járvány miatt a legtöbben a szokásosnál jóval többet voltunk otthon, hiszen ez volt a védekezés fő formája. Ezt a helyzetet az idő múlásával egyre többen nehezen viselték, ám voltak olyanok is, akik kifejezetten megkedvelték a karantént, sőt, vissza is vágynak a bezártság heteibe.

Használjuk ki a karantén időszakot, tanuljunk nyelveket, fejlesszük magunkat, pihenjünk és mindig figyeljünk a belülről jövő motivációra – ezt javasolja Lupák Éva, nyíregyházi szakpszichológus. A szakember véleménye szerint ha minél több olyan tevékenységet, stresszkezelő technikát alkalmazunk ami csiszolja a türelmet, akkor az ideális helyzetet teremt.

A koronavírus ellen vívott küzdelem frontvonalában kimerült, a tömeges halálozások előtt tehetetlenül álló orvosok, ápolók és más egészségügyi dolgozók küzdenek, akiknek sokszor nehéz morális, etikai döntéseket is meg kell hozniuk, hogy például kié legyen egy lélegeztetőgép, ha nincs elég a kórházban. Egészségügyi és pszichológiai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a járvány lecsengésével olyan poszttraumás stressz érheti őket, amely leginkább a háborúból hazatért katonáknál figyelhető meg. Kigyós Tamás pszichológust kérdezzük a részletekről.

A járvány okozta helyzet teljesen felborította nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek napirendjét is. Át kellett állni a távoktatásra, ami nem egyszerű. Szerencsés helyzetben valamelyik szülő otthon tud lenni, de neki is dolgozni kell home officeban. Ilyenkor sok kérdés merül fel a gyerekekben az egész helyzettel kapcsolatban. Ezekre kerestük a választ és jó gyakorlatokat, hogy az otthon lévő gyermeknek hogyan közvetítsük a vészhelyzetet és miként tudjuk a bezártságot oldani különböző foglalkozásokkal, játékokkal. Rádiónknak Balogh Beáta miskolci gyermekpszichológus adott választ a helyzet kezelésére.

Vajon tényleg ér valamit, ha egyetlen ember lemond a PET palackok használatáról, csökkenti a húsevését, és szelektíven gyűjti a szemetet? Akkor is, ha a társadalom többsége nem tesz így? Kígyós Tamás pszichológussal arról beszélgetünk, hogy hogy birkózhatunk meg a klímaváltozás gondolatával, és a tehetetlenség érzésével, azaz a klímaszorongással. Hegedűs Márk interjúja.