Szeptember 23-án kezdték kérni a lakosok a fűtés bekapcsolását és a megrendelések csúcsa október első hetében volt. Ma már a közel 16 ezer lakásból mindössze 1200-ban nem fűtenek még - mondta el rádiónknak Joó László igazgató.

Farsangozni fognak a Sóstói Múzeumfaluban is. Szabó Sarolta, az intézmény igazgatója rádiónknak elmondta: közel félezer éves múltra tekint vissza hazánkban a farsangozás, legalábbis írásos emlékeink ekkortól vannak. Ez a tavaszvárás időszaka, amikor a falu népe – mai szóval élve – kiengedhette a fáradt gőzt. Az álarcok felöltését a Nyírségben úgy hívták, hogy maskurázás. Ilyenkor különféle zsáneralakokat – úgy, mint öregasszony, vándorkereskedő, foghúzó vagy éppen huszár - öltöttek magukra. Ezt a hagyományt fogják feleleveníteni február 23-án, vasárnap, a Sóstói Múzeumfaluban.

A fűtés mindenkinek minden télen komoly költség, a fával tüzelőknek pedig arra is figyelniük kell, hogy a csalók ne húzzanak ki a kelleténél jóval több pénzt a zsebükből. Visszatérő probléma, hogy az illegálisan működő fakereskedők nem megfelelő minőségű, vagy a kifizetettnél jóval kevesebb mennyiségű tüzelőt szállítanak a vásárlóknak.

Nekünk autósoknak pedig nagyon fontos, hogy biztonságosan közlekedjünk télen is. Ehhez fel kell készíteni a gépjárműveinket. Akár a világítás, akár a fék, akár a gumik mind-mind befolyásoló tényező lehet a téli közlekedésben. A rendőrség közlekedésbiztonsági szakembere szerint az autóban fontos kellék kell hogy legyen ilyenkor a pléd mellett a téli szélvédőmosó, vagy éppen egy kisebb lapát.

Országszerte 32 ezer kilométernyi állami gyorsforgalmi-, fő- és mellékutat tart karban a Magyar Közút Nonprofit Zrt. A társaság november 10-ével átállt téli üzemmódra, vagyis mind a 19 megyei igazgatóságon, mind a 94 mérnökségen innentől kezdve 24 órás ügyeletet tartanak, hogy szükség esetén azonnal be tudjanak avatkozni, és biztosítsák a járható utakat. A közút Hajdú-Bihar megyében is felkészült a hideg idő kihívásaira. Ellenőrizték és átszerelték a nagy gépeket, a hókotrók és a sószórók készenlétben állnak. A raktárakat is feltöltötték: az előző télen használt só, sóoldat és kőzúzalék mennyiségnél is több szóróanyag áll rendelkezésre.

Vajon lehet-e már tudni, hogy milyen telünk lesz? Egyáltalán, hogyan készülnek az időjárás-előrejelzések? Na és mennyire tartja megbízhatónak ezeket egy szakember? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következő percekben Allaga Tamással, a Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelező meteorológusával.

A sünök közel fele elpusztul élete első telén. Sokan közülük éheznek, míg a nyár végén születettek gyakran túl kicsik ahhoz, hogy hibernálódjanak, és így nem képesek túlélni a hideg időjárást. Az enyhe teleken a sün hajlamos felébredni abban a hitben, hogy máris eljött a tavasz. Ekkor értékes zsírtartalékot él fel élelem után kutatva.

Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Az etetési időszak az első fagyok beköszöntétől ezek tartós megszűnéséig tart. Azonban az sem okoz gondot, ha a madáretetést már az ősz beköszöntével elkezdjük.

A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra kéri az embereket, hogy sehol és semmivel ne etessék az állatokat.