A Trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára keresztet állíttatott a KÉSZ, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Hajdúszoboszlói Csoportja. A fürdőváros határában, a 4-es főútról bevezető keleti leágazásnál kaptak ehhez területet az önkormányzattól, a szükséges pénzt pedig közadakozással gyűjtötték össze. Az emlékeztető és a kereszténységet hirdető keresztet pénteken, július 31-én délután három egyházi vezető áldásával avatják fel.

Ismeretlen Trianon címmel tartott előadást Sátoraljaújhelyen a Kazinczy Múzeumban Ablonczy Balázs történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Trianon 100 munkacsoport vezetője.

Az elmúlt hétvégén több ezren követték figyelemmel a közmédiában a Sátoraljaújhelyről közvetített Trianon 100 című állami megemlékezést. A Magyar Kálvárián zajló eseményen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet és átadták Matl Péter Magyar Örökség-díjas szobrászművész Centenáriumi Turulszobrát. Hogy mit jelent ez az esemény Sátoraljaújhelynek és hogyan irányítja a magyar emberek figyelmét Zemplénre, s ezen belül Sátoraljaújhelyre, arról Dankó Dénes alpolgármesterrel beszélgettünk

Az esemény egyben a Trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából szervezett állami megemlékezés sorozat záróeseménye volt, melyen részt vett és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök.

Az egyházközség 28 szolgálattevője a sátoraljaújhelyi Magyar Kálvária stációi alapján haladva felsorolta az elszakított városokat, ismertette legfőbb jellemzőiket, jelentőségüket, valamint imát mondtak az ott maradottakért, leszármazottaikért. A megemlékező istentisztelet ezen részét Fodorné Nagy Sarolta lelkipásztor szervezte,

Először úgy tűnt, Sopron osztrák határváros lesz, végül a hivatalosan nem hivatalos (hogy ez mit jelent, arról pár perc múlva) szabadcsapatok kikényszerítették a népszavazást, ahol a többség Magyarország mellett döntött. A fordulatoknak azonban itt nincs vége: mire 1923-ra a végső határok létrejöttek, Ausztria és Magyarország még több falut elcserélt. A részletekről Timár Gábort, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjét hallják.

A nemzeti összetartozás napján a MODEM munkatársai újabb három, sárga kört festettek fel a Déri téren. A Déri Múzeum első körei a Trianon 100 virtuális kiállításba viszik el a látogatókat.

Egy szláv korridor létrehozásának terve is napirenden volt az első világháborút lezáró osztozkodásánál, amely összekötötte volna az északi és a déli szlávokat - persze épp Magyarországból kihasítva még egy darabot. A terv végül Ausztria területi igényei miatt nem jött létre, bár ők is kaptak területeket hazánkból. A részletekről Timár Gábort, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjét hallják, aki azt is elmeséli, ebben a határmegállapításban is szerepet játszott egy vasútvonal, ám ezúttal ez nekünk kedvezett.

Soha nem látott dokumentumokat is bemutat a Reformátusok és Trianon című ismeretterjesztő film. Magyarország és egyben Közép-Európa legnagyobb protestáns felsőoktatási intézményeként a Károli Gáspár Református Egyetem kiemelten fontosnak tartja a magyar református identitás erősítését. Ennek jegyében készítette el az egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetén belül működő Reformáció Öröksége Műhely a Reformátusok és Trianon című harmincperces ismeretterjesztő filmet. A film forgatókönyvíró-rendezője Ablonczy Bálint, a Reformáció Öröksége Műhely vezetője volt.

Ravasz László Erdélyben püspökhelyettes volt, a trianoni határhúzások idején hívták meg Budapestre lelkésznek, végül úgy döntött, ha püspöknek is megválasztják, elköltözik a családjával Kolozsvárról a fővárosba. De hogy élte meg Trianont? Hiányzott-e neki Erdély? Na és hogy látta utólag, kellett volna-e a románok között missziót folytatni, és jobb kapcsolatot kialakítani, még Trianon előtt? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ Literáty Zoltánnal, a KRE adjunktusával.