Miért gyújtották fel az 1800-as évek elején református hívek a békési parókiát? Miért panaszkodott egy lelkész arra, hogy fizikailag nehéz az úrvacsorát osztani? Hogyan bírta egy gyülekezet figyelemmel, hogy órákig tartott egy prédikáció?

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik. Egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés.

A 44 éve alakult néptáncegyüttes a Magyar Népművészet és Közművelődés kategóriában kapta ezt az elismerést. Filep László az együttes művészeti vezetője rádiónknak elmondta, hogy ez az egyik legrangosabb díj, amelyben munkálkodásuk elismeréseként részesültek.

A megyei identitás erősítését, a népi hagyományok ápolását mutatja be a következő időszakban a szabolcs megyei Kölcsey Televízió, akik az elmúlt időszakban több értékes helyi műsorelemet is rögzítettek

A magyar katonai hagyományokat és a hősöket tisztelve 20 iskolából 160 honvédelmi kadét érkezett Füzérre, hogy összemérje ügyességét és tudását az „I. Füzéri Hadtörténeti és Honvédelmi Nap - Katonahősök nyomában” - című rendezvény keretében.

A csipkeverés, a gyöngyfűzés, a hímzés vagy akár a mézeskalács készítés rejtelmeibe is betekinthetnek azok, akik részt vesznek a Nemzeti Művelődési Intézet országszerte elindított szakkörein.

Április 24-e a Népviselet Napja 2015 óta, amikor az első ilyen napot megszervezték. A célja, hogy felhívja a figyelmet a határokon túlra is kiterjedő közös értékeinkre, a népviseletek sokszínűségére és szépségére. Manapság egyre több ruhadarabon jelennek meg népi, tájegységi motívumok. A régi idők viseleteit azonban elsősorban a néptáncegyüttesek idézik meg és öltik magukra. A hagyományőrzésnek erről az ágáról beszélgettünk Tiszai Zsuzsával, a Hajdú Táncegyüttes vezetőjével.

Az év egyik legvidámabb időszaka a farsang, amely a magyar néphagyományban mélyen gyökerezik. Tájegységenként más-más rituáléval tették emlékezetessé ezt a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot. Darmos István néprajzkutatóval a farsangi népszokásokról beszélgetünk.

A karácsony ünneplésének, illetve az előkészületeknek az a koreográfiája, amelyet többé-kevésbé ma is követünk, a 19. század első felében alakult ki, és a második felében terjedt el a szélesebb körben a városlakó középrétegek körében. A szokások és hagyományok mára már nagyon sokat változtak, ezt a gazdaság is generálja. Az ajándékozás és a családi együttlétek is átalakultak.