A járvány okozta súlyos gazdasági károkat elsősorban azzal lehet enyhíteni, ha sikerül megőrizni a meglévő munkahelyeket és újakat teremteni. Ezt célozza több, a veszélyhelyzetben bevezetett kormányzati pályázati program.

Nagy az érdeklődés a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásait enyhítő kormányzati támogatásokra. Az átmeneti részmunkaidős foglalkoztatáshoz segítséget biztosító munkahelyvédelmi bértámogatási programra május közepéig már több mint 5400 vállalkozás nyújtott be kérelmet, csaknem 72 ezer munkavállalóra vonatkozóan. Ez egy dolgozóra átlagosan több mint 160 ezer forint állami forrást jelent. Az adatokról Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára számolt be. A munkahelyvédelmi bértámogatási program mellett a kutatási-fejlesztési ágazatot segítő forrás eddigi felhasználásáról is tájékoztatott.

A beruházásra egy 80 millió forintos nyertes pályázat adott lehetőséget a Tokaj-hegyaljai település önkormányzatának. Csoma Ernő polgármester az átadásra szervezett ünnepségen elmondta: a gazdaság újraindításából a saját eszközeikkel szeretnék kivenni a részüket.

Megjelent az iskolai szakképzési tanulmányokat lezáró szakmai vizsgák rendjét leíró miniszteri határozat. Csak írásbeli és gyakorlati vizsgák lesznek, ezek eredménye alapján állítják majd ki a bizonyítványokat. Szóbeliket most, a 2019/2020. tanév májusi júniusi időszakában nem tartanak - ezzel is csökkentve a fertőzés terjedésének esélyét.

A kis, közepes vállalkozások többsége jól és rugalmasan reagáltak a vészhelyzetre. Többen érintésmentes banki terminált hoztak létre, a cégek egyharmada távmunkában foglalkoztatja a munkatársait, többen pedig webáruházat üzemeltetnek azóta. A cégek egyharmada home-office vagy távmunka jellegű tevékenység bevezetését rendelte el az elmúlt időszakban - derült ki a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara által készített 3200 fős minta alapján végzett kutatásából. Koleszár Péter a Modern Vállalkozások Programjának vezetője rádiónknak hangsúlyozta, ebben az időszakban ezer vállalkozásnak nyújtottak azonnali segítséget a digitális átállás terén.

Legfőképpen a mikro-, kis- és középvállalkozásokat sújtja a koronavírus okozta válság. Czomba Csaba, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szabolcs megyei elnöke rádiónknak elmondta: tény, hogy a vendéglátás, szállodaipar és turizmus járt a legrosszabbul, de rengeteg más olyan ágazat is van, amelyekkel nem foglalkozik kellő határozottsággal a kormány, hozzátéve hogy a kormánnyal folyamatosan egyeztetnek és megteszik javaslataikat.

A legoptimistább forgatókönyv szerint 3 százalékkal, a legrosszabb szerint 7 százalékkal esik vissza idén Magyarország GDP-je a koronavírus járvány okozta válsághelyzet miatt a Gazdaságkutató Intézet prognózisa szerint. Vértes Andrással, a GKI elnökével beszélgetünk.

A koronavírus gazdasági hatásai egyelőre felmérhetetlenek, de a borsodi cégek igyekeznek felkészülni a problémák hatékony kezelésére. Ezt szolgálta az a megbeszélés, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) hívott össze a cégek és vállalatok számára.

3,4 százalékos volt az infláció mértéke 2019-ben Magyarországon. Az emelkedés oka sokrétű volt, de leginkább az üzemanyagok és a sertéshús drágulása idézte elő. A szakember szerint a magyar áremelkedés kiugróan magas Európában. Az euró vélhetőleg 2020-ban eléri majd a 340 forintos árfolyamot. A részletekről Vértes András közgazdászt, a Gazdaságkutató Intézet elnökét kérdeztük.

Markánsan le fog lassulni a magyar gazdaság jövőre a Gazdaságkutató Intézet prognózisa szerint. Mindez számokkal: a GDP a tavalyi 5,1 százalék után idén 4,3, jövőre pedig 2,7 százalékkal nő a GKI szerint. Mindennek a legfőbb oka az uniós források csökkenése lesz. A részletekről Karsai Gábort, a GKI vezérigazgató-helyettesét hallják.