Nagyon komoly gondban van a hazai vendéglátós szakma, hiszen a vállalkozások működését veszélybe sodorta először a COVID világjárvány szülte helyzet és most a folyamatosan emelkedő nyersanyagárak mellett a drasztikus energiaárak állították az étteremtulajdonosokat választás elé. Vagy bezárják az üzletet vagy túlélnek a még megmaradt tartalékaikból. Illetve új megoldásokat is láthatunk, de ebből van kevesebb.

Sipos József, növényorvos, aki hivatásának tekinti, hogy segítse az embereket azáltal, hogy friss, ellenőrzött, vegyszermaradék-mentes, egészséges élelmiszerek és alapanyagok kerüljenek az asztalukra.

Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese azt mondja, már az utolsó negyedévben csökkenhet a gazdasági teljesítmény, vagyis recesszió jöhet, ez pedig még a következő év feléig legalább kitart. A fogyasztók inflációs várakozása is emelkedik. Ráadásul a lakosok a saját megtakarítási lehetőségeiket is hónapról hónapra rosszabbnak látják, pedig alig néhány hónapja, idén februárban még épp csúcsot döntött a megtakarítani tudok aránya a GKI csaknem 30 éve tartó fogyasztói bizalmi index felméréseinek történetében.

Az infláció közben átlépheti a 20 százalékot is, és még jövő év végén is 10 százalékos mértékkel számol a GKI. Eközben a lakosság egyre kevésbé fog és tud majd fogyasztani, ráadásul jövőre recesszió várható hazánkban. Vendégünk Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese, aki nem csak elemez, el is magyarázza a szakkifejezéseket, folyamatokat.

Az nem számít újdonságnak, hogy a lakosság nagyobb arányúnak érzékeli a pénzromlást, mint a hivatalos adat, de az jól látszik az adatokból, hogy nyílik az olló, vagyis egyre inkább távolodik egymástól a hivatalos adat és az emberek érzékelése. De kinek van igaza? Hogy áll össze a hivatalos inflációs adat és az emberek mi alapján érzékelnek több mint 20 százalékos inflációt? Molnár László, a GKI vezérigazgatója segít kibogozni a szálakat.

A gazdasági fellendülést egyelőre nem is érzik a magyarok, a GKI fogyasztói bizalmi indexe ötödik hónapja csökken. A részletekről Karsai Gábort, a GKI vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.

A nagydobosi, szürkés héjú, 6-8 kilós sütőtök, az 1920-30-as években nagyon népszerű volt. Nagy mennyiséget exportáltunk belőle az Amerikai Egyesület Államokba, még a New York-i tőzsdén is jegyezték. Ez a szabolcsi tökfajta mára már visszaszorult, Magyarországon is többet termelnek a kanadai, úgynevezett "orange" fajtájú tökből, mint a nagydobosiból.

Miskolc összes középiskolája, és az általános iskolák nagy része is rendelt a könyvekből. 162 ezer példányban juttatta el a magyar középiskolákba a pénzügyi tudatosság fejlesztését támogató matematika és történelem példatárakat a Pénziránytű Alapítvány augusztus utolsó hetében. Emellett az általános- és középiskolák 50 ezer példányt kaptak az alapvető pénzügyi és gazdálkodási ismereteket tartalmazó tankönyvekből, a tankönyvek és a példatárak a Magyar Nemzeti Bank támogatásának köszönhetően ingyenesek.

13,5%-al esett vissza a magyar gazdaság a koronavírus-járvány első hónapjaiban. A következő negyedévben már jobbak lehetnek az adatok, a teljes évre vonatkozó adatok viszont biztosan a visszaesésről szólnak majd. Az Európa Rádió által megkérdezett szakember szerint a tavalyi színvonal elérése csak 2022-ben reális. Karsai Gábort, a GKI vezéirgazgató-helyettesét kérdeztük.

A méhészek várták a napraforgó virágzását, de az sem volt jó az ágazatnak, „mert nem volt nyár”, a napraforgó pedig csak akkor termel nektárt, ha 25 Celsius-fok felett van a hőmérséklet A másik probléma a mennyiségen kívül az volt, hogy a napraforgó kinyílásával jelentős méhpusztulás tapasztalható a méhcsaládjaikban is, amit nem bizonyíthatóan a vegyszerezések okozhatnak. A méhészkedésről és az idei év problémáiról Farkas János az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szaktanácsadója számol be.